A csírázó vetőmag legfontosabb szövetségesei: a saját mikrobaközösség
A vetőmag a gazdaság egyik legnagyobb éves költségtétele. Miközben a csávázószerekre és a csírázási százalékra fókuszálunk, hajlamosak vagyunk megfeledkezni a természet saját „induló csomagjáról”. Egyetlen szem vetőmagban ugyanis akár 9 milliárd olyan mikroba lapulhat, amely a növény első, kritikus perceitől a fejlődésért és a védelemért felel.
Ahogy azt Dr. Christine Jones bemutatja (14. perctől), a növény a magot az alábbi három összetevővel látja el:
- Az adott növényfaj DNS-ével
- Tápanyagokkal a csíra és a fiatal növény kezdeti fejlődéséhez
- Az adott növényfaj saját mikrobaközösségével. Összesen akár 9 milliárd mikroba is belekerülhet a magba
Az első két összetevő egyértelmű, a harmadikról azonban hajlamosak vagyunk megfeledkezni. A saját mikrobaközösség egy „túlélőcsomag” azokból a mikrobákból, melyek az adott növényfajjal összedolgoznak, a növényt élete során segítik. Az anyanövény azért látja el a magot ezekkel a mikrobákkal, mert felkészül arra az esetre, hogy a mag esetleg olyan környezetbe kerül, ahol ezek a számára létfontosságú mikrobák nincsenek jelen.
Mikor a mag csírázásnak indul, a milliárdnyi mikroba kiszabadul, gyorsan felszaporodnak és segítik a fiatal növényt már élete első perceitől kezdve. Ők adják a növény immunrendszerének alapját. Nagyon nem mindegy, hogy az útnak induló magot erős szövetségesek, vagy esetleg az életére törő fuzárium vagy szklerotínia fogadja…
A mag mikrobaközössége mint természetes talajoltó
Ez a változatos saját mikrobaközösség a talajt is beoltja és az is jellemző, hogy a növény által hozott mikrobák a talaj őslakos mikrobáival összedolgoznak, keverednek. Sőt, a növény saját mikrobaközössége generációról generációra változik aszerint, hogy az adott évben az adott növény egy változatos mikrobiommal élő talajban hozza-e az új magokat, vagy egy leromlott biológiájú környezetben. Ha gazdag talajélettel összedolgozva fejlődnek az új magok, akkor a saját mikrobaközösség változatosabb, erősebb lesz. Ha leromlott talajban, akkor a saját mikrobaközösség változatossága is romlik.
Ez tudomásom szerint a növény genetikai állományáról, DNS-éről is elmondható. Azaz biológiai gazdálkodásban a növények generációról generációra egyre javuló génállománnyal rendelkezhetnek. Ez az erő vagy gyengeség pedig visszaköszön majd a következő generációk növényeiben. Ezért lenne kiemelkedően fontos, hogy a vetőmagok egészséges talajban és változatos talaj mikrobiom mellett teremjenek.
A hatékony mag-mikroba együttműködés a sikeres talajmegújítás alapja
Dr. Christine Jones arra is rámutat, hogy azok a magok/növényfajták, melyeket évtizedek óta leromlott biológiájú talajban termelik/nemesítik, mára akár el is veszíthették a talajmikrobákkal történő együttműködés képességét. Egy ilyen mag számára már a kémiai/mechanikai gazdálkodás szabályrendszere vált természetessé. Már akkor sem tud egy egészséges ökoszisztéma részévé válva együttműködni a mikrobákkal, ha erre alkalmas környezetbe kerül. Ha egy ilyen vetőmagot fogunk ki regeneratív gazdaként, az… katasztrófa.
Nem véletlen, hogy Gabe Brown az általa csak Jolly Jokernek nevezett rozs+tritikálé+szöszös bükköny keverékének vetőmagját 30 éve megtartja és visszaveti. Ő azt vallja, hogy amint folyamatosan talajmegújító gazdálkodásban teremnek a magok, a növényei évről évre egyre erősebbek és alkalmazkodnak a helyi adottságokhoz.
Dr. Christine Jones azt tanítja, hogy a különböző növénycsaládok saját mikrobaközössége jelentős eltéréseket mutat – az azonos növénycsaládba tartozó növényfajok mikrobaközösségei közt nagy az átfedés -, ezért amikor különböző növénycsaládokból származó növényeket keverékként vetünk el, akkor a talajt is beoltjuk ezekkel a változatos mikrobaközösségekkel. És akkor még oltóanyagként erre a magkeverékre jöjjön a mikroba spórákban és jelzőmolekulákban gazdag komposzt kivonat. Így lesz teljes a talajoltás a biológiai átállás elején.
Ezt a természetes oltást ugyanakkor már az induláskor gyengíthetik az agresszív kémiai csávázószerek. A gombaölő és a rovarölő ugyanis nem válogat: a kórokozókkal vagy kártevőkkel együtt a mag saját, segítő mikrobaközösségét is elpusztíthatja, megfosztva a növényt a legfontosabb belső védelmi vonalától.
Növénycsaládok saját mikrobaközösségeinek változatossága
A következő két ábra – az én gondolataim szerint – két növénytársulás saját mikrobaközösségének változatosságát mutatja. Az első növénytársulás három azonos növénycsaládból származó, a második mix három különböző növénycsaládból származó fajból áll. A körök jelzik az egyes növényfajok mikrobaközösségének, a teljes síkidom a növénytársulás mikrobaközösségének változatosságát. Az első ábrán azonos növénycsaládból származó növényfajok szerepelnek (ez lehet egy rozs, zab, cirok keverék). Esetükben nagy az átfedés az egyes növényfajok mikrobaközössége közt. Így az egyes fajok hozzáadása a mixhez nem növeli jelentős mértékben a növénytársulás mikrobaközösségének változatosságát:
Ezen a második ábrán három különböző növénycsaládból származó növényfaj szerepel (ez lehet például egy zab, olajlen, bükköny mix). Esetükben kicsi az átfedés az egyes fajok mikrobaközössége közt, így a teljes növénytársulás mikrobaközösségének változatossága is nagy lesz:
Dr. Christine Jones sokszor hangsúlyozza, hogy egy növénytársulás, például egy takarónövény keverék megalkotásakor nem a növényfajok, hanem a családok számára kell koncentrálni úgy, hogy a lehető legtöbb növénycsalád szerepeljen a mixben. Szerinte akkor tekinthető már kellően változatosnak egy keverék, ha a mixet alkotó fajok legalább négy növénycsaládból származnak.
Tetszett a cikk? Facebookon is megtalálsz! 📘👍