A humusz eloszlása hagyományos és regeneratív gazdálkodásban
A humusz a talaj legfontosabb összetevője. A következőkben megkísérlem kiszámolni, hogy mennyi humusz van összesen egy hektárnyi talajban. Az alábbi forrás alapján úgy gondolom, hogy megközelítőleg 2 méteres mélységig lehet humusz a szántóföldi talajokban úgy, hogy 140 cm-es mélység alatt már csak minimális mennyiség található.
Kémiai/mechanikai művelés mellett a humusz eloszlása „fejnehéz”, azaz a humusz mennyisége lefelé haladva nem egyenletesen csökken. Az alsó rétegekben arányaiban kevesebb található. Biológiai gazdálkodásban a humusz eloszlása egyenletesen csökken, ahogy haladunk a 140 cm-es mélységig. Ez logikus, a fenti esettanulmány pedig megerősíti Dr. Christine Jones és Nicole Masters állításait (lásd például itt, a 33. percnél), miszerint ha a talajt egy humusz gyárként képzeljük el, akkor a termelés legnagyobb része nem a talaj legfelső néhány cm-ben játszódik le, hanem sokkal inkább a mélyebb rétegekben.
A humusz és a talaj belülről épül, a gyökerek mentén, a gyökérváladékok és a gombahálózatok által
Ezt úgy képzelem el, hogy – amint a lenti ábrán látszik – a növények gyökere átlagosan 80-100 cm-es mélységig jut le. Majd a biológiai gazdálkodásban a mikorrhiza gombák egészen 200 cm-es mélységig szövik be a talajt, ahogy haladunk lentebb, egyre ritkábban. Miután a humuszosodás elsősorban a mikorrhizák tevékenységéhez köthető, logikus, hogy addig tart a humuszos réteg, amíg ők le tudnak jutni. És ott van a legaktívabb humuszgyártás, ahol a mikorrhizák tömege a legjelentősebb. Ahogy a képen látszik, a fő gyökértömeggel karöltve a talaj 10-40 cm-es zónájában.
Ezért gondolom, hogy a humusztermelésre az egyik legkárosabb a 30-40 cm-es mélyművelés, ami pont ezt a fő humuszgyárat pusztítja el. És emellett a minimális talajművelés, mondjuk egy 4-5 cm-es átlagos munkamélység ennek az aktív humusztermelő zónának a jelentős részét megkíméli.
Ezen ábra alapján úgy gondolom, hogy nem igaz az – amit sok helyen hallottam/olvastam már -, hogy a talaj fentről épül, és ezért nem lehetséges már minimális talajművelés mellett sem talajt építeni. Sokkal inkább helytálló lehet az, hogy a talaj belülről épül. A mélyebb talajrétegekben, a gyökerekből kiindulva, a gyökérváladékok és a gombahálózatok mentén. Ha pedig így van, akkor sekély talajművelés mellett minden feltétel adott ahhoz, hogy a talaj humusztartalma emelkedjen.
Mennyi humusz van a talajban egy hektáron?
Ha a felső 10-15 cm-ben mérek 1 százalék humusztartalmat, akkor az biológiai gazdálkodást és így lefelé egyenletesen csökkenő humuszt feltételezve, továbbá azt, hogy az első ábra alapján, a humusz jelentős része a felső 140 cm-ben helyezkedik el és a talaj sűrűsége ezen a 140 cm-en átlagosan 1,15 tonna / m3, akkor számolhatok megközelítőleg úgy, hogy a talajom hektáronként 80 tonna humuszt tartalmaz, a felső 10-15 cm-ben mért százalékpontonként.
Egy hektárban van 14 000 köbméter talaj a felső 140 cm-en. Ennek tömege kb. 16 000 tonna. A fenti 10-15 cm-ben mérek 1 százalék humuszt, ami 140 cm-ig egyenletesen csökken. Vagyis ennek a zónának így átlagosan 0,5 százaléka humusz. 16 000 tonna talaj átlagosan fél százaléka humusz, az 80 tonna humusz hektáronként a felső 140 cm-ben, 10-15 cm-en mért százalékpontonként. Azaz, ha a felső 10-15 cm-ben 1 százalék humuszt mérek, akkor összesen hektáronként 80 tonna, ha 2 százalék humuszt mérek, akkor 160, ha 3 százalékot, akkor 240 tonna humuszom van.
Tetszett a cikk? Facebookon is megtalálsz! 📘👍