A regeneratív átállás első három éve kritikus időszak: a talajélet még ébredezik, a vegyszereket már csökkentjük, a növény pedig ott áll védtelenül a kártevőkkel szemben. Ha nem akarunk milliókat bukni a kieső termésen, a talajoltás és a célzott lombtrágyázás lesz a két leghatékonyabb védőháló, amivel biztonságosan és gyorsan átnavigálhatjuk a gazdaságot ezen a göröngyös átmeneti időszakon
Talajoltás és lombtrágya – gyorsítsuk fel a regeneratív átállást profitkiesés nélkül
A regeneratív gazdálkodásra történő átállás éveiben – vagyis az első 3 évben – a gazda kezében két hatékony eszköz is van, mellyel a folyamatot meggyorsíthatja, illetve a növényeket az esetlegesen felmerülő akadályokon – elsősorban gondolva itt a kártevők/kórokozók támadásaira – átsegítheti:
- a talaj és a vetőmagok mikrobiológiai oltása
- a növényinedv-vizsgálatra alapozott célzott lombtrágya, biostimulátorokkal
A célzott lombtrágyás kezelések alkalmazásával a gazda hozzásegítheti a növényt a passzív, illetve az aktív rezisztencia/immunitás eléréséhez. Így átmeneti segítséget nyújthat a növény számára abban az időszakban, amikor a táplálékháló még nem elég fejlett.
Növényinedv-vizsgálatra alapozott lombtrágya: cél a passzív rezisztencia
A passzív rezisztencia lényegében a növény fizikai és kémiai alapvédettsége a kártevőkkel szemben, ami akkor működik, ha a sejtjei tökéletesen fel vannak építve. Az ok, ami miatt a növény nem rendelkezik ezzel a védelemmel az, hogy bizonyos tápanyagokból hiánnyal szembesül. Így vagy nem tud hatékonyan fotoszintetizálni, vagy nem képes arra, hogy a fotoszintézis során termelt egyszerű cukorból összetett szénhidrátokat és fehérjéket állítson elő.
Ez a kártevők melegágya: a rovarok imádják a növényben pangó, félig megemésztett nitrogént és egyszerű cukrokat. Ha viszont a növény megfelelően táplált, ezeket összetett vegyületekké alakítja, amiket a szívó vagy rágó rovarok már képtelenek megemészteni – így inkább odébbállnak a szomszéd hagyományos táblájára. A célzott lombtrágyás kezelések feladata itt elsősorban az, hogy ezt a tápanyaghiányt megszüntesse.
A kezelés itt egy növényinedv-vizsgálattal kezdődik, amely kideríti, hogy mely tápanyag vagy tápanyagok hiányoznak a növényből. Nem a talajból, hanem a növényből! Ezt követi a lombtrágyás kezelés, melyben a gazda célzottan ezt a hiányzó tápanyagot, különböző biostimulátorokkal – fulvosav, aminosav, komposzt kivonat, alga – kiegészítve lombtrágyaként adja oda a növénynek. Ezt a folyamatot John Kempf nagyon részletesen bemutatja itt.
Végső cél az aktív rezisztencia elérése
A növényegészség piramison fentebb haladva ezt követően a regeneratív átállás során a növény célja, hogy megszerezze az aktív rezisztenciát. Az aktív rezisztencia a növény magasabb szintű, immunválasz-szerű védekezése, amikor már képes saját maga olyan vegyületeket termelni, amelyek közvetlenül elpusztítják vagy riasztják a kórokozó gombákat és a rovarokat. Ehhez arra van szüksége, hogy a talaj táplálékhálója teljes egészében felépüljön, változatos és népes legyen. Ezt a folyamatot – a gondos talajmegújító gazdálkodás mellett – ugyancsak lombtrágyás kezeléssel lehet segíteni.
Itt ugyanakkor tápanyag-hiányosságok már nem lesznek. Az aktív rezisztencia hiányának oka a mikrobiális egyensúlytalanság és a hasznos mikroorganizmusok hiánya. Ezt változatos mikrobiológiai oltóanyagot – például komposzt kivonatot – tartalmazó lombtrágyával és biostimulátorokkal lehet megszüntetni, vagy legalábbis enyhíteni. Nicole Masters szerint különösen az időjárás okozta stresszhelyzetek esetén érdemes erre odafigyelni.
Míg a passzív rezisztencia a tápanyaghiány megszüntetésével akár egyik napról a másikra elérhető, addig az aktív rezisztencia teljes mértékben csakis akkor lesz biztosítható, ha a táplálékháló teljes egészében felépült. Ehhez ugyanakkor folyamatos talajmegújító gazdálkodás és idő – az a bizonyos 3 év, bővebben a lenti videóban, a 41. percnél – szükséges.
Ha pedig az ökoszisztéma elérte az aktív rezisztenciát, akkor John Kempf szerint további lombtrágyás kezelésekre már nem is lesz szükség. Ekkor elegendő refraktométerrel ellenőrizni a Brix-értékeket, és csakis akkor közbelépni, ha valami szemmel látható tünet, vagy 12 alatti Brix-értékek jelennek meg. Innentől kezdve a természet már ingyen dolgozik nekünk, mi pedig élvezhetjük a magasabb hozamokat és az elmaradó növényvédelmi költségeket.
Tetszett a cikk? Facebookon is megtalálsz! 📘👍