A gombaölő és rovarölő szer olyan a talajnak, mint a tűzoltóautó a nappaliban: eloltja a tüzet, de mindent romba dönt maga körül. Azzal ugyanis, hogy a vélt biztonság érdekében „sterilizáljuk” a táblát, pont azokat a gombákat és baktériumokat irtjuk ki, akik amúgy ingyen szállítanák a növénynek a tápanyagot, a vizet és a morzsalékos, könnyen művelhető talajt. Regeneratív gazdálkodásban az egyik legfontosabb cél pont a gombák felszaporítása és a gomba:baktérium arány növelése. Ebben a rendszerben semmiképpen sem lehet cél a gombák ölése.
Nehéz lépés, de regeneratív gazdálkodásban szükséges a gombaölő elhagyása
Nicole Masters szerint a biológiai gazdálkodásra történő áttérés során a rovarölő és gombaölő permetszer/csávázószer elhagyása a legkockázatosabb, egyben legnehezebb lépés/döntés. Arról van szó ugyanis, hogy amit eddig kémiai eszközökkel, permetezővel, csávázással, talajfertőtlenítővel oldottunk meg, azt mostantól rábízzuk a talaj táplálékhálójára. Vagyis hiszünk abban, hogy a láthatatlan segítőink, a mikrobák és a növény immunrendszere majd megvédenek minket a veszteséget – rosszabb években totális bukást – okozó kártevőktől és kórokozóktól.
Biztosítókötél nélkül fejest ugrani az ismeretlenbe, ahol nincs másunk, csak a nagyrészt láthatatlan táplálékháló, a növény immunrendszere és az erős hitünk, hogy a témát kutató tudósoknak igazuk van. Tényleg elég nehéz lépés. Ugyanakkor elkerülhetetlen.
Ezek az anyagok ugyanis olyan mértékben pusztítják a talaj élőlényeit, ami ellehetetleníti a talajok megújítását. Érdemes belegondolni, vajon mit művel például a búzára több sorral fújt gombaölő vegyszer a mikorrhiza gombákkal…
A következőkben az alábbi három forrás tudásanyagát kísérlem meg összefoglalni:
- John kempf növényegészség piramis elmélete
- Dr. Tom Dykstra előadása
- Nicole Masters For the Love of Soil című könyvének növényvédelemmel foglalkozó fejezete
Rovarölő és gombaölő elhagyása: összefoglaló gondolatok
„A rovarok csakis olyan növényekkel táplálkoznak, melyek emberi fogyasztásra alkalmatlanok, tápanyaghiányban szenvednek, betegek, haldokolnak, vagy már el is pusztultak” – Dr. Tom Dykstra
- A kártevők és kórokozók az egészségtelen növényeket támadják
- Az egészséges táplálékháló képes arra, hogy megvédje a növényt a kártevőktől, kórokozóktól és az időjárás okozta stresszhatásoktól. Ha a növény immunrendszere jól működik, akkor hagyható el a gombaölő permetszer, a csávázószer és a rovarölő
- A stabilan 12-es Brix érték fölötti növények nem szorulnak rá a gazda segítségére, immunrendszerük és a táplálékháló megvédi őket
- Nicole Masters szerint a BRIX érték napsütéses napokon, kora délután éri el a maximumát, és stresszes időszakokban, sötétben éri el a minimumát. A napon belüli ingadozás annál jelentősebb lehet, minél fejletlenebb a táplálékháló, és minél alacsonyabb a talaj humusztartalma. A 12-es érték ellenőrzését ezek szerint érdemes a fotoszintézis szempontjából legkedvezőtlenebb/legstresszesebb időszakban elvégezni. Mert ha akkor is stabilan 12 fölötti értékeket mérek, akkor ki lehet jelenteni: a növény egészséges
- Passzív immunitás: a növény ilyenkor két módon védekezik a kártevők/kórokozók ellen. Egyrészt a szívó rovarok számára emészthetetlen, bonyolult felépítésű tápanyagokká – összetett szénhidrátok, teljes értékű fehérjék, zsírok – alakítja erőforrásait, és olyan szintre emeli a növényi nedv cukortartalmát (12-20 százalékos BRIX) ami a szívó rovarok számára már elviselhetetlen. Másrészt mikrobákban gazdag védőburkot von a gyökere köré, ami távol tartja a talajból támadó gombabetegségeket
- A passzív immunitás eléréséhez elegendő elhagyni a nagy mennyiségű műtrágyát és a növényvédő szereket. Továbbá a növényi nedv vizsgálat során mért tápanyag hiányosságokat lombtrágyával pótolni. Ez a szint rövid távon elérhető, akár már egyetlen jól eltalált, növényi nedv vizsgálatra alapozott lombtrágyás kezeléssel
- A passzív immunitással rendelkező növény stresszmentes időszakokban már magára hagyható. Időjárás okozta stresszhelyzetek és fogékony növényfaj/fajta esetén azonban még szüksége lehet a gazda segítségére
- Aktív immunitás: itt a növény maga is képes növényvédő szereket előállítani, másrészt a mikrobák segítségével védekezik a kártevők/kórokozók ellen, akik – éppen úgy, ahogyan teszik ezt az ember által nem bolygatott ökoszisztémákban – hatékonyan képesek fellépni a betolakodók ellen, és megvédeni a növényt. Emellett a növény a mikrobákkal folytatott hatékony együttműködésnek köszönhetően energiát takarít meg. Az így keletkező energia feleslegből pedig viaszos/zsírokban gazdag védőréteget képez a lombja köré és megerősíti a sejtfalait. Ez utóbbit John Kempf az aktív immunitáshoz sorolja. Bár logikailag ez is inkább passzív védekezésnek tűnik, de ha John Kempf így tanítja, akkor maradjon így.
- Az aktív immunitáshoz már szükséges a fejlett táplálékháló és mikrobiom megléte. Így ez a biológiai átállás végére, azaz 3 év hatékony talajmegújítással érhető el
- A passzív immunitás szintjén válik a növény ellenállóvá a szívó rovarok, a lárvák és a talajból támadó gombák ellen. Az aktív immunitás szintjén pedig a rágó rovarok, a levegőből támadó gombák és a vírusok ellen
- Immunitás szempontjából a határ a 12-es Brix érték. Fölötte a növény immunis lesz a kártevőkkel/kórokozókkal/stresszhelyzetekkel szemben. A határ alatti érték sem jelenti ugyanakkor feltétlenül azt, hogy biztosan megbetegszik a növény. A 12 alatti érték azt jelenti, hogy fennáll a veszélye a betegségnek/rovarkártételnek, és ha a növényfaj/fajta fogékony, az időjárás pedig stresszt okoz, akkor érdemes fokozottan figyelni
„Ha szeretnénk gyorsan megtudni, hogy az adott növény egészséges-e, nincs más dolgunk, mint megmérni a növényi nedv Brix értékét” – Dr. Tom Dykstra
Mikor nem kell sem rovarölő, sem gombaölő?
John Kempf alapján a növény (és bármely élőlény) immunitásának képlete:
Immunitás/egészség = tápanyag integritás + mikrobiom integritás
John Kempf szerint bármely élőlény akkor lehet egészséges, esetünkben egy növény, ha a testében minden tápanyagféleségből – elsődleges és másodlagos anyagcseretermékekből – annyi féle és olyan mennyiség van, amennyire az adott élőlénynek szüksége van. Ez a tápanyag integritás, azaz teljesség. És, a testében annyi féle és olyan mennyiségű mikroba él, vele együttműködve, amennyire szüksége van. Ez a mikrobiom integritás, azaz teljesség. A mennyiség és a változatosság is fontos, mind a tápanyagok, mind a mikrobák tekintetében. A népes és változatos mikrobaközösség képes biztosítani a tápanyag integritást. Azaz ha a mikrobiom integritást az átállás 3 éve alatt elérem, akkor elméletileg onnantól kezdve a tápanyag integritás automatikusan biztosított lesz. Ha ez megvalósulna, akkor a rovarölő és a gombaölő permetszer és csávázószer is gond nélkül elhagyható lenne.
Mikor válik feleslegessé a védekezés? A növényegészség piramis szintjei
Az első szint alatt: a legtöbb szántóföldi növény
Ezek a növények helyezkednek el John Kempf növényegészség piramisa alatt. Ők még a növényegészség 1. szintjét sem érik el. Ide tartoznak a sem aktív, sem passzív rezisztenciával nem rendelkező növények, azaz ahogy Dr. Tom Dykstra hangsúlyozza (4. perc), az ember által termesztett haszonnövények 80 százaléka, jellemzően 2-10 közötti brix értékekkel. Másik prezentációja a témában itt.
Ezeket a növényeket tápanyag és mikrobiális egyensúlytalanság/hiányosság is jellemzi. A fotoszintézisük intenzitása alacsony – ennek oka az, hogy hiányoznak belőlük azok a tápelemek, melyek szükségesek a fotoszintézis zavartalan működéséhez, úgy mint nitrogén, foszfor, magnézium, vas, mangán -, Brix értékük az idejük jelentős részében a növényegészség küszöbértékének tekintett 12-es érték alatt helyezkedik el. A növényi nedv vizsgálat alapján legalább egy, de általában inkább több fontos tápelemből is hiányosságok jellemzik. Így amellett, hogy nem tudnak megfelelő intenzitással fotoszintetizálni, sem az összetett szénhidrátokat – keményítő, cellulóz, lignin, utóbbi kettőre nagy szükség lenne a sejtfalak megerősítéséhez -, sem a teljes értékű fehérjéket nem képesek a kívánatos mennyiségben előállítani. Ennek oka az, hogy a tápanyaghiány miatt nem tudják előállítani azokat az enzimeket, melyek az összetett szénhidrátok és fehérjék felépítéséhez szükségesek.
A növényi nedvben nagy mennyiségű szabad nitrogén és aminosav található, ami vonzóvá teszi ezen növényeket a szívó rovarok számára. A teljes értékű fehérjéket a növények azért nem tudják felépíteni, mert hiányban szenvednek a következő tápelemekből: magnézium, kén, bór, molibdén. Változatos és népes mikrobiommal a növények ezen a szinten nem rendelkeznek. Táplálékhálójuk hiányos, így aktív immunrendszerek sincs. Aktívan sem a kártevők és kórokozók, sem az időjárás okozta stresszhatások ellen nem képesek védekezni. Különösen stresszhelyzetekben erősen fogékonyak a kártevők/kórokozók támadásaira. Kémiai növényvédelem hiányában ezen növények termesztése erősen kockázatos.
A növényegészség piramis 1-2. szintje: a passzív rezisztencia/immunitás
Ezek a növények helyezkednek el John Kempf növényegészség piramisának 1-2. szintjén. A növények itt jól működő passzív immunitással/rezisztenciával rendelkeznek. Tápanyag egyensúlytalanságuk nincs, a növényi nedv vizsgálat nem mutat egyik tápelemből sem hiányt. Fotoszintézisük intenzitása magas. Minden, a fotoszintézishez szükséges elem megtalálható bennük megfelelő mennyiségben. Brix értékük idejük jelentős részében a 12-es érték fölött helyezkedik el. Emellett képesek arra, hogy az erőforrásaikat gyorsan és hatékonyan összetett szénhidrátokká és teljes értékű fehérjékké alakítsák. Szabad nitrogén és aminosav a növényi nedvben nem található nagy mennyiségben, ezeket a növény teljes értékű fehérjévé alakítja. A passzív immunitás lényege, hogy a növény itt a rovarok számára emészthetetlen vagy nem kívánatos tápanyagokká alakítja az erőforrásait. Ehhez rendelkezik minden szükséges makroelemmel, mikroelemmel és enzimmel.
Ugyanakkor a táplálékhálójuk még hiányos – vagy épp felépülőben van -, mikrobiális egyensúlytalansággal és hiánnyal élnek. Sem hatékonyan működő aktív immunitásuk nincs, sem az időjárás okozta stresszhatások ellen nem tudnak hatékonyan védekezni. Stresszes időszakokban a Brix értékük – Nicole Master megfigyelési szerint különösen akkor, ha a talajhumusztartalma alacsony – 12 alá csökkenhet, így ezekben az időszakokban fogékonyakká válhatnak a kártevők/kórokozók támadásaira. Ilyenkor különösen a rágó rovarok, a vírusok és a levegőből támadó kórokozók jelentenek veszélyt. Ahogy Nicole Masters javasolja, ilyen esetekben indokolt rendszeresen mérni a Brix értéküket – különösen a fotoszintézis szempontjából legkedvezőtlenebb napszakban -, és ha az 12 alatt van, akkor kisegíteni őket egy-egy komposzt kivonat+biostimulátoros lombtrágyával.
A növényegészség ezen szintjének eléréséhez 3 dolog szükséges: (1) a növény ne kapjon nagy mennyiségű műtrágyát, azaz legyen éhes, akarjon fotoszintetizálni (2) a növény ne kapjon nagy mennyiségű növényvédőszert, ami jelentősen csökkentené a Brix értéket (3) növényi nedv vizsgálat és a hiányt mutató tápanyagok pótlása, biostimulátorral. John Kempf szerint ez a szint akár rövid távon is elérhető.
Aktív immunitás/rezisztencia a piramis 3-4. szintjén
Ezek a növények helyezkednek el John Kempf növényegészség piramisának 3-4. szintjén. Tom Dykstra szerint ide tartozik a természetes ökoszisztémákban élő növények 80 százaléka, jellemzően 8-18 közti brix értékekkel. A növények itt a passzív immunitás/rezisztencia mellett már aktív rezisztenciával is rendelkeznek. Ez azt jelenti, hogy amellett, hogy semmilyen tápelemből nincs hiányosságuk, a tápanyaghálójuk és az őket segítő mikrobiom is fejlett és teljes.
A növényegészség ezen szintjén a növény jelentős mennyiségű energiát takarít meg a mikrobákkal folyhatott hatékony együttműködésnek köszönhetően. A fölöslegből zsírokat képez, melyből a lombját viaszos/zsíros bevonattal látja el, a sejtfalait pedig megerősíti. Így védekezik a levegőből támadó gombák és a rágó rovarok ellen. Ez egy olyan lépés, ami bár logikusan inkább a passzív immunitáshoz tartozna, John Kempf ezt mégis az aktív immunrendszerhez sorolja, a mikrobákkal folytatott együttműködés szükségessége miatt. A népes és változatos mikrobiális élet ezen a szinten már képes arra, hogy mind az időjárás okozta stresszhelyzetekből kisegítse a növényt – az ilyen növény Brix értéke már az időjárás okozta stresszhelyzetben sem esik 12 alá -, mind pedig aktívan védje a legszívósabb kártevőktől/kórokozóktól.
Az aktív immunitás folyamán amellett, hogy a növény maga is képes növényvédő szereket előállítani – ezek olyan másodlagos anyagcsere termékek, mint a szín, íz vagy illat anyagok, melyekből ezen a szinten ugyancsak nagy mennyiség termelődik -, külső támadás esetén pedig segítséget kér és kap a védelemre szakosodott mikrobáktól. Patogén gombák ellen hatékony szövetséges például a Trichoderma, rovarkártevők ellen a Metarhizium, Beauveria bassiana. Nicole Masters ezeket említi, feltételezem több száz/ezer olyan növényt segítő mikroba faj létezik, melyeket még a mikrobiológusok sem ismernek. Ezek a mikrobák természetes módon megtalálhatók az egészséges talajokban és feladatuk a kártevők/kórokozók féken tartása. A gond az, hogy a konvencionális mezőgazdaság talajromboló gyakorlatai miatt ezek többnyire kiritkultak.
Ha a növény elérte ezt a szintet, akkor nincs szükség a gazda beavatkozására még időjárás okozta stresszhelyzetekben sem. Növényi nedv vizsgálatnak sincs értelme. Dr. Christine Jones szerint elegendő refrakrométerrel ellenőrizni a Brix értékeket önmagunk megnyugtatása érdekében. A növényegészség ezen szintje akkor érhető el, ha a táplálékháló felépült, azaz gondos talajmegújító gazdálkodás mellett a biológiai átállás 3. évére.
Becsapós lehet az átállás 3 éve alatt, ha azt látom a növényi nedv vizsgálaton, hogy semmiből sincs tápanyaghiány és a Brix méréseim is 12 fölöttiek. Ekkor ugyanis valószínűleg még csak a passzív rezisztenciát érte el a rendszerem, az aktívat nem, és ekkor egy stresszes időszakban a levegőből támadó gombák és a rágó rovarok okozhatnak kellemetlen meglepetéseket. Mint ahogy nekem 2023-ban a gombaölő permetszer nélkül termelt tritikálémban a rozsda (ami egy levegőből támadó gomba). Ott a Brix mérések rendre 14-16 körüliek voltak (napos időben mértem mindig, így visszagondolva, felhős hajnalokon, amikor alacsonyabb lehetett a fotoszintézis intenzitása, soha), a növényi nedv vizsgálat tökéletes képet mutatott (lásd a vizsgálati eredményt itt). És mégis, jött a rozsda és elvitt vagy 2 tonnát. Pont az éves profitot…
Mitől függ, hogy megjelennek-e a kártevők és a kórokozók?
Az, hogy egy növényt megtámadják-e a kártevők/kórokozók, és ha igen, milyen pusztítást végeznek, alapvetően 3 dologtól függ:
- Az adott növény faj/fajta fogékonyságától/érzékenységétől
- Az évjárattól, azaz az időjárási körülményektől, stresszhatásoktól
- A növény egészségétől
A háromból a középsőre nincs hatásom, vagyis gazdaként két dolgot tehetek, ha el szeretném hagyni a gombaölő permetszer, a csávázószer és a rovarölő teljes mennyiségét:
- (1) ellenálló fajokat/fajtákat termesztek, és
- (2) minél magasabb BRIX értékekre, azaz növényi egészség elérésére törekszek regeneratív gazdálkodással és biostimulátorokkal.
Nicole Masters a biológiai átállás éveiben erősen ajánlja, hogy minden létező biológiai eszközzel – vetőmag oltás komposzttal és huminsavval, lombra hiányzó tápanyag növényi nedv vizsgálat alapján, lombra fulvósav, komposzt kivonat, alga… – segítsük a növényt, kémiai növényvédő szert azonban ne adjunk. Biológiai növényvédő szert szükség esetén adna – kórokozó gomba ellen Trichoderma lásd bővebben itt és itt is, rovarkártevők ellen Metarhizium, Beauveria bassiana -, de csak az átállás éveiben, utána már azt sem.
Bátor. Ha pedig felépült a táplálékháló az első három év alatt, akkor elég a biológiai/regeneratív gazdálkodás folytatása – és a BRIX-mérés önmagunk megnyugtatásaként -, biológiai inputra azonban Nicole Masters szerint itt már nem lesz szükség.
Ez tényleg egy nagyon, nagyon nehéz döntés
Gondolatom szerint érdemes a regeneratív átállás 3 évét úgy időzíteni, hogy a legnagyobb kémiai input igényű növény – nálam ez a búza, repce ugyanis nincs – után elkezdeni. Így remélhetőleg mire ismét a búzára jön ki a lépés, addigra már lesz annyi élet a talajban, hogy nem lesz gond a gombaölő permetszer és a rovarölő elhagyásából. Hogy az üszög elleni védelmet a csávázószer elhagyásával bevállalom-e, azt nem tudom. Igaza volt Nicole Mastersnek, ez tényleg egy nagyon nehéz döntés. Szeretném minden eszközzel csökkenteni a kémiai szerek használatát, de azért a szezon végén aratni is csak jó lenne valamit…
Másik lehetőség a ReGen év beiktatása az átállás elején, mellyel gondolatom szerint 2 évre lehet rövidíteni az átállást, és mondjuk egy ReGen+napraforgóval megoldani a rázós 2 éves időszakot. Aztán mire jön a búza, már rendben is vagyok.
Mindenesetre első lépésben érdemes az állományban fújt gombaölőre és rovarölőre koncentrálni, az gondolatom szerint többet árt az ökoszisztémának, mint a csávázószer. És a csávázószer elhagyásával akkor barátkozni, mikor az első lépést már biztonsággal megtettem.
Napraforgóban a kártevők/kórokozók közül a fő ellenség nálam a drótféreg, ami ellen Gabe Brown és John Kempf beszámolói alapján szépen működik a fenti növényi immunitás. Meglátjuk…
Tetszett a cikk? Facebookon is megtalálsz! 📘👍