Regeneratív gazdálkodás csakis akkor működhet, ha a növény akar összedolgozni a talajban lakó élőlényekkel. Ha erre rá van kényszerítve. Ha éhes. Ha tápanyagot kell szereznie. Ugyanakkor ha műtrágyát kap, akkor hátradől, elkényelmesedik, ellustul. Akkor már nincs miért összefognia a gombákkal és baktériumokkal, akkor nem fogja etetni a talajéletet, akik így elpusztulnak, és a növény magára marad.
Pontosabban nem magára, mert ott lesz neki a gazda, aki minden pénzét inputokra költheti, hogy a végén arasson is valamit. Nem jobban járna a gazda, ha a növény ehelyett inkább összedolgozna a talajélettel, és a fotoszintézis során megtermelt cukorért cserébe mindent megkapna ingyen a talajlakó segítőitől?
Miért káros a műtrágya használata?
Dr. Christine Jones szerint (lásd itt és még itt), ha egy növény nagy mennyiségű vízoldható tápanyagot (műtrágya) érez a gyökérzónában, akkor nagyon hamar fel fogja magának tenni a következő kérdést:
„miért is kellene nekem itt erőlködnöm a fotoszintézissel és etetnem a mikrobákat odalent, mikor itt hever alattam az ingyen kaja?”
Ezután pedig a következő történik:
- a növény többé már nem kénytelen cukorral fizetni a mikrobáknak a tápanyagért, hisz azt a gazdától ingyen megkapja.
- Ezért lelassítja a fotoszintézist, aminek hatására leesik a BRIX – annak minden növényvédelmi kockázatával együtt, lásd Dr. Tom Dykstra és John Kempf.
- Ezután lecsökken a talajba jutó gyökérváladékok/cukrok szintje, a talaj táplálékhálója éhezni, majd pusztulni kezd.
- Nem lesznek gombák, akik talajmorzsákat, azaz makroaggregátumokat képeznek és lazán tartják a talajt – lehet hozni a talajművelő eszközöket.
- Nem lesznek mikrobák, akik megvédenék a növényt a kártevőktől/kórokozóktól és az időjárás okozta stresszhatásoktól – lehet jönni permetezni.
- Nem lesz mikroelem, nem lesznek mikorrhizák, akik aszályban szállítanák a vizet.
- Ha nincs cukor, akkor nincsenek mikrobák. Akkor pedig humuszképződés sincs, és a talaj romlásnak indul.
„A humuszképződés folyamatát elsősorban a növény nitrogén iránti igénye hajtja” – Dr. Christine Jones
Nitrogén és foszfor műtrágya elhagyása lépésről lépésre
Annak érdekében, hogy ez a leépülés ne következzen be, regeneratív gazdálkodásban feltétlenül szükséges csökkenteni, majd teljesen el is hagyni a műtrágyát. Ez elsőre eléggé ijesztőnek tűnhet, jó hír ugyanakkor, hogy Dr. Christine Jonesnak és Gabe Brownnak köszönhetően rendelkezésünkre áll a tudományosan megalapozott, gyakorlatban kipróbált módszer mind a foszfor, mind pedig a nitrogén műtrágya elhagyására.
- Foszfor műtrágya és alaptrágya elhagyása
- Nitrogén műtrágya elhagyása
- Nitrogén műtrágya csökkenése biztonságosan
Műtrágya elhagyása a gyakorlatban: Hogyan csinálta ezt Gabe Brown?
Nem véletlen, hogy Gabe Brown saját bevallása szerint az egyik leghasznosabb tanács, amit valaha kapott, az Dr. Chris Nichols mikrobiológustól érkezett (lásd itt, 53. perc):
„Gabe, a rendszered sosem lesz fenntartható, amíg nagy mennyiségű műtrágyát használsz”
Jól látszik a fenti ábrán, hogy Gabe Brown meredek humusz-emelkedése akkor indult el, amikor elhagyta a vízoldható műtrágyát. Dr. David Johnson itt ezt 2004-es dátummal jelöli, Gabe Brown ugyanakkor a prezentációiban arról beszél, hogy 2004 és 2007 közt fokozatosan hagyta el a műtrágyát, a teljes elhagyás pedig 2007-ben jött el. Gabe Brown történetéből látszik, hogy a no-till, a változatosság és a takarónövényekkel biztosított gyökérfolytonosság nem elegendő az igazán látványos talajépítéshez. Ahhoz kell még valami. Ez a plusz, gondolatom szerint a műtrágya teljes elhagyása.
Hogyan alakul a cukor-torta hagyományos és regeneratív gazdálkodásban?
Dr. David Johnson kimutatta – ahogy a lenti, bal oldali ábrán látható – hogy egy műtrágya nélküli rendszerben 0,84-es Gomba:Baktérium arány mellett a fotoszintézis során képzett cukor felét a növény a talaj táplálékhálójának táplálására (szürke tortaszelet), negyedét közvetlenül az N-kötésben részt vevő mikrobák etetésére használja fel (narancs színű tortaszelet). Ezeket az értékeket feltételezésem szerint Dr. Johnson a vegetatív fázis során mérhette, ahol a növény a teljes megtermelt cukor mennyiség mintegy 70-80 százalékát engedi át a táplálékháló számára, műtrágya nélküli gazdálkodásban.
Ha ugyanakkor nagy mennyiségű műtrágya kerül a rendszerbe, akkor a lenti torta teljesen átalakul. A narancssárga és a szürke szeletek hirtelen összezsugorodnak, a teljes torta mérete töredékére csökken. A növénynek ugyanis többé már nincs szüksége ekkora mennyiségű cukorra. Mindez valahogy úgy nézhet ki, ahogy a lenti, jobb oldali ábrán (saját becslés, lásd még John Kempfnél itt).
Kevesebb cukor = kevesebb mikroba = kevesebb humusz = növekvő igény a kémiai/mechanikai inputok iránt. Ugyanakkor, a termés és a lombozat mennyisége egy műtrágyázott rendszerben jellemzően nagyobb, mint egy input nélküli növénynél. Itt ugyanis a növény a megtermelt energia jelentős részét saját magára fordíthatja.
Barna tortaszelet=gyökérre fordított cukor, zöld=lomb+szárra fordított cukor, piros=termésre fordított cukor, szürke=táplálékháló etetésére fordított cukor, narancs=N-kötésben részt vevő mikrobák etetésére fordított cukor, kék=kipárologtatott CO2, azaz veszteség. Bal oldali ábra egy 0,84-es Gomba:Baktérium arányú táplálékháló cukor elosztása külső input nélkül. Jobb oldali ábrán egy műtrágyázott rendszer cukor elosztása, 0,1 körüli Gomba:Baktérium aránnyal. A torta mérete arányos az előállított összes cukor mennyiségével.
A túlzott műtrágya használat pusztulásra ítéli az ökoszisztémát
A fenti tortaszelet-ábrából látszik, hogy óriási erőket kénytelenek a növények mozgósítani azért, hogy fenntartsák a táplálékháló működését és az N-kötés rendszerét, egy külső input nélküli rendszerben. Ők azonban ettől nem esnek kétségbe. Ezt csinálják már több százmillió éve. Pontosabban csinálták, egészen a 20. századig, a műtrágyák megjelenéséig. Ha ettől az erőfeszítéstől a vízoldható műtrágya használatával „megkíméljük” a növényt, azzal rövid távon látványos eredményeket érhetünk el, de hosszú távon pusztulásra ítéljük a teljes ökoszisztémát. És sajnos úgy néz ki, hogy saját magunkat is.
Tetszett a cikk? Facebookon is megtalálsz! 📘👍