A humusz eloszlása hagyományos és regeneratív gazdálkodásban
A humusz a talaj legfontosabb összetevője. A következőkben megkísérlem megbecsülni, hogy mennyi humusz lehet összesen egy hektárnyi alföldi talajban.
Az alábbi forrás alapján úgy gondolom, hogy megközelítőleg 2 méteres mélységig lehet humusz a középkötött alföldi vályogtalajokban úgy, hogy 140 cm-es mélység alatt már csak minimális mennyiség található.
Kémiai/mechanikai művelés mellett a humusz eloszlása „fejnehéz”, azaz a humusz mennyisége lefelé haladva nem egyenletesen csökken. Az alsó rétegekben arányaiban kevesebb található.
Regeneratív gazdálkodásban a humusz eloszlása egyenletesen csökken, ahogy haladunk a 140 cm-es mélységig. Ez logikus, a fenti esettanulmány pedig megerősíti Dr. Christine Jones és Nicole Masters állításait (lásd például itt, a 33. percnél), miszerint ha a talajt egy humusz gyárként képzeljük el, akkor a termelés legnagyobb része nem a talaj legfelső néhány cm-ben játszódik le, hanem sokkal inkább a mélyebb rétegekben.
A humusz és a talaj belülről épül, a gyökerek mentén, a gyökérváladékok és a gombahálózatok által
Ezt úgy képzelem el, hogy – amint a lenti ábrán látszik – a növények gyökere átlagosan 80-120 cm-es mélységig jut le. Majd a regeneratív gazdálkodásban a mikorrhiza gombák egészen 150-200 cm-es mélységig szövik be a talajt, ahogy haladunk lentebb, egyre ritkábban. Miután a humuszosodás elsősorban a mikorrhizák tevékenységéhez köthető, logikus, hogy addig tart a humuszos réteg, amíg ők le tudnak jutni. És ott van a legaktívabb humuszgyártás, ahol a mikorrhizák tömege a legjelentősebb. Ahogy a képen látszik, a fő gyökértömeggel karöltve a talaj 10-40 cm-es zónájában.
Ezért gondolom, hogy a humusztermelésre az egyik legkárosabb a 30-40 cm-es mélyművelés, ami pont ezt a fő humuszgyárat pusztítja el. És emellett a minimális talajművelés, mondjuk egy 4-5 cm-es átlagos munkamélység ennek az aktív humusztermelő zónának a jelentős részét megkíméli.
Ezen ábra alapján úgy gondolom, hogy nem igaz az – amit sok helyen hallottam/olvastam már -, hogy a talaj fentről épül, és ezért nem lehetséges már minimális talajművelés mellett sem talajt építeni. Sokkal inkább helytálló lehet az, hogy a talaj belülről épül. A mélyebb talajrétegekben, a gyökerekből kiindulva, a gyökérváladékok és a gombahálózatok mentén. Ha pedig így van, akkor sekély talajművelés mellett minden feltétel adott ahhoz, hogy a talaj humusztartalma emelkedjen.
Mennyi humusz van a talajban egy hektáron? (Egy egyszerű ökölszabály)
Nyilvánvaló, hogy gazdálkodóként nem tudunk minden hektáron 140–200 cm mélységig leásni, hogy pontos képet kapjunk a talaj teljes szelvényéről. Ezért érdemes egy egyszerűsített, közelítő becsléssel élni. Ha feltételezzük, hogy egy már működő regeneratív rendszerben a humusz a mélyre ható gyökerek és gombák miatt lineárisan (egyenletesen) csökken a felszíntől egészen 140 cm-es mélységig (ahol már közelíti a nullát), akkor a következő egyszerű matekkal számolhatunk egy alföldi középkötött vályogtalajon:
Egy hektáron a felső 140 cm-es rétegben 14 000 köbméter talaj található. Átlagosan 1,15 t/m³ talajsűrűséggel számolva ennek a tömege megközelítőleg 16 000 tonna. Ha a felső 10–15 cm-ben 1% humuszt mérünk, ami a mélyebb rétegek felé haladva egyenletesen csökken, akkor a teljes 140 cm-es zónára vetítve a talaj átlagos humusztartalma 0,5% lesz. A 16 000 tonna talaj fél százaléka pedig pontosan 80 tonna tiszta humusz.
Mit jelent ez a gyakorlatban? Ezzel a modellel számolva a felső rétegben mért minden egyes százalékpont humusztartalom durván 80 tonna teljes humuszvagyont feltételez a talajszelvényben. Vagyis:
- Ha a felső rétegben 1% humuszt mérek, az összesen kb. 80 tonna humusz hektáronként.
- Ha 2%-ot mérek, az már kb. 160 tonna.
(Egy hagyományos, „fejnehéz” művelésű talajnál ez a szám jóval kevesebb lehet, hiszen ott a humuszréteg hirtelen megszakad és kiürül a szántott réteg alatt.)
Tetszett a cikk? Facebookon is megtalálsz! 📘👍