A modern mezőgazdaság évtizedekig a tonnákat számolta, de közben elfelejtette mérni a beltartalmat. Pedig a termőföld nem csak egy gyár, hanem az első védvonalunk a betegségek ellen: ha a talajban nincs élet, a növényben sem lesznek meg azok a tápanyagok, amiktől az élelmiszer valódi orvossággá válik.
„A jó minőségű élelmiszer preventív orvosság” – Gabe Brown
Az emberi egészség és a talajélet kapcsán három megállapítást/feltételezést tennék, melyek erősen összefüggnek:
- minél egészségesebb és változatosabb a talaj élővilága, annál gazdagabb beltartalommal bíró lesz az ebben megtermelt élelmiszer
- azok az állatok/emberek, akik változatosabb és gazdagabb beltartalmú élelmiszert fogyasztanak, egészségesebbek lesznek
- a hagyományos, azaz kémiai/mechanikai mezőgazdaság évtizedei alatt jelentősen romlott az élelmiszerek beltartalmi értéke. Az élelmiszerben lévő elsődleges és másodlagos anyagcseretermékek változatossága és mennyisége csökkent, ezzel párhuzamosan jelentősen nőtt a krónikus betegségekkel élők aránya (8. percnél)
Talajegészség, növényi egészség és emberi egészség közti összefüggés
Gabe Brown sokszor hivatkozik egy Dr. Stephan van Vliet nevű kutatóra, aki munkája során többek közt azt vizsgálja, hogy miként alakul a talajmegújító gazdálkodás során előállított élelmiszer beltartalmi értéke – azaz az adott élelmiszerben lévő elsődleges és másodlagos anyagcseretermékek mennyisége és változatossága – a hagyományos úton előállított élelmiszerekhez képest. Ezek a kutatások a két említett szakember saját bevallása szerint is kezdeti fázisban tartanak.
Annyi azonban már ezen sorok írásakor is látszik (2024-ben), hogy nagyon erős összefüggés figyelhető meg a talaj, az ebben a talajban növekvő növény, az ezeket elfogyasztó állatok és ez ezekből táplálkozó emberek testében lévő anyagcseretermékek – elsődleges és másodlagos – mennyisége között. Ha egészséges és változatos mikrobiológiájú talajban termelünk egy növényt, annak beltartalmi értékei jobbak lesznek. Így az azt elfogyasztó állat és az ezekkel táplálkozó ember szervezetébe, mennyiség és változatosság tekintetében több tápanyag/anyagcseretermék kerül. Lásd az alábbi ábrát Dr. Stephan van Vliet előadásából:
A hagyományos és a regeneratív mezőgazdaság közti különbség
Dr. Stephan van Vliet kutatásaiból az is látszik, hogy a talajmegújító és a hagyományos termelés közt elsősorban nem a makronutriensek vagy elsődleges anyagcseretermékek – fehérje, szénhidrát, zsír, főbb ásványi anyagok pl. kalcium, magnézium -, hanem a fitonutriensek, avagy másodlagos anyagcseretermékek közt van számottevő különbség. A fitonutrienseket a köznyelv antioxidánsoknak is hívja. Ezek olyan anyagcseretermékek, vagy anyagok, melyek felelősek például az immunrendszer egészséges működéséért.
Egy egészségtelen/leromlott talajban termelt élelmiszerben megközelítőleg annyi szénhidrát, zsír és fehérje lesz, mint egy egészséges környezetből származóban. De például az emberi immunrendszer egészséges működéséhez szükséges anyagokból már sokkal kevesebb.
Változatos étrend = változatos bélflóra = emberi egészség
Dr. Stephan van Vliet 2024-ben azt még nem tudja bizonyítani tudományosan, hogy a gazdagabb beltartalommal bíró élelmiszer – amellett, hogy bizonyítottan több és változatosabb anyagcsereterméket juttat az emberi szervezetbe – egészségesebb embert is eredményez-e. A feltevése természetesen az, hogy igen.
Erre vonatkozóan Dr. Christine Jones hivatkozik, (1:25:00 után) egy amerikai felmérésre – american gut project. Ebben a kutatók azt találták, hogy a változatosabban étkezők változatosabb bél mikrobiommal rendelkeztek és egészségesebbek voltak.
Dr. Christine Jones emellett hivatkozik egy tanulmányra, melyben kutatók megmérték 27 féle zöldség és 10 féle hús beltartalmában bekövetkezett változást 1940 és 1991 közt. Azt találták, hogy a főbb makroelemek és mikroelemek – kalcium, magnézium, réz, vas – 10-76 százalékos mértékű csökkenése következett be a vizsgált időszakban. Ezek az értékek 1991 óta vélhetően tovább romlottak, vagyis ma jóval kevesebb makro- és mikroelemhez jutunk hozzá, mint 80 évvel ezelőtt. Ez pedig gyengülő immunrendszereket és romló emberi egészséget eredményezett és vetít előre.
„A talaj a bolygónk bélrendszere” – Merlin Sheldrake
Az emberi egészség javítása talajaink megújításával kezdődik
Dr. Christine Jones hangsúlyozza, hogy ezen negatív tendencia megfordítása csakis a talajok táplálékhálójának támogatásával, a népes és változatos mikroba populációk felépítésével lehetséges. A talajok és az emberi bél – ami az immunrendszerünk jelentős részéért felelős – működése közt óriási a hasonlóság. Mindkettőben a mikrobák irányítják a folyamatokat, akiknek változatosságra és folyamatos táplálékra és bolygatatlanságra van szükségük. A bélrendszerünk, és így mi magunk sem lehetünk egészségesek, ha a talajaink nem azok. Éppen ezért az emberi egészség javítása talajaink megújításával kezdődik. Lásd erről egy érdekes tanulmány, Víg Vitália előadásában, 2. perctől.
Ray Archuleta legtöbbet hivatkozott mondása a következő: „Plant and Soil are One”. A növény és a talaj egy elválaszthatatlan egységet alkot. Ezt a kijelentést azt gondolom nyugodtan kiegészíthetjük az emberrel is, vagyis mondhatjuk, hogy a növény, a talaj és az ember egy egymástól elválaszthatatlan, és egymáshoz ezer szállal kapcsolódó egységként létezik.
A talajmegújító gazdálkodás emberi egészségre gyakorolt hatásaival kapcsolatos kutatásokból az látszik, hogy a talaj, a növény és az ember egészsége és sorsa elválaszthatatlanul összefonódik ezen a bolygón. Mi emberek csakis akkor válhatunk újra egészségessé, ha a talaj, melyből táplálkozunk újra egy élőlényekben gazdag, változatos ökoszisztémává változik. Máskülönben elő lehet venni Dr. Zach Bush szavait (32. perc):
„Ha nem tudjuk megújítani a talajainkat, akkor nem fogunk életben maradni a Földön”
Gazdag beltartalom és vegyszermentes élelmiszer: a fogyasztói elvárás
Úgy gondolom, hogy mi fogyasztók két dolgot várunk el egy mezőgazdasági terméktől, élelmiszertől. Egyrészt, hogy legyen gazdag beltartalmi értéke, azaz tartalmazzon minden olyan anyagot, mind mennyiségben mind változatosságban, melyre a testünknek és az immunrendszerünknek szüksége van. Ezt az elvárást a regeneratív mezőgazdaság a változatos, élettel teli talajjal és a termőföldeken kialakuló ökoszisztémák minél kisebb bolygatásával biztosítja.
Másrészt a tányérunkra kerülő élelmiszer ne tartalmazzon olyan vegyszermaradványt, amely káros hatással lehet ránk és a bennünk élő élőlényekre. Ezt a talajmegújító mezőgazdaság a növényvédő szerek és műtrágyák erőteljes csökkentésével, majd elhagyásával, és a lebontást végző talajlakó élőlények támogatásával éri el.
Gabe Brown szerint – lásd a lenti videóban – a regeneratív mezőgazdaság térnyerését a fogyasztói igények fogják kikényszeríteni. Az, hogy a fogyasztók egyre inkább a minőséget, és nem a mennyiséget fogják elvárni a mezőgazdasági termelőktől. Az egészségtudatosság erősödése, a gazdag beltartalommal bíró élelmiszerek iránti igény növekedése meg fogja teremteni az igényt a regeneratív mezőgazdaság termékeire. Végső soron minden kereslet megteremti a maga kínálatát – vallja Gabe Brown, a kapitalista talajmegújító.
Tetszett a cikk? Facebookon is megtalálsz! 📘👍