Szemléletváltás: a természet alapelveinek megértése
Ray Archuleta szerint a talajmegújító gazda csakis akkor lehet sikeres, ha megtanul másként tekinteni a talajra, a növényekre, vagy még inkább a teljes gazdálkodására. Ha követi a természet százmillió éves alapelveit.
„Ha kisebb változásokat szeretnél, akkor változtass a gyakorlatodon. De ha igazán komoly változásokra vágysz, akkor a szemléleteden kell változtatnod.” – Don Campbell / Gabe Brown
Szemléletváltásra van szükség, a következő három területen mindenképp:
- A talajra úgy kell tekintenie a talajmegújító gazdának, mint egy élőlényre, nem pedig úgy, mint egy élettelen termesztő és támasztó közegre. A talaj él, úgy is kell bánni vele, mint egy élőlénnyel.
- A természetben minden mindennel összefügg és összekapcsolódik. A növény és a talaj egy elválaszthatatlan egységet képez. Kémiai/mechanikai gazdálkodásban van a növény és a föld, mit termesztőközeg. Biológiai/talajmegújító gazdálkodásban ezzel szemben táplálékháló van, mely a növény és a talaj élőlényeinek kerek egészeként és egymástól elválaszthatatlan egységeként létezik.
- A talajmegújító gazdának le kell másolni azt, ahogyan az Anyatermészet több százmillió év óta gazdálkodik, az alapelveket és a folyamatokat. Ezek a következők:
A természet alapelvei és a négy ökoszisztéma-folyamat
Nicole Masters bemutatja a természet alapelvei
- az élet alapja a napenergia és a fotoszintézis
- a természet optimalizál, nem pedig maximalizál
- a természetben minden mindennel összefügg, összekapcsolódik és együttműködik. A természet rendszereket, ökoszisztémákat épít
- változatosság, vagyis ezek az ökoszisztémák akkor működnek jól, ha változatosak
Ray Archuleta és az Understanding AG bemutatja azt a 4 körforgást, melynek mentén a természet egyensúlyban tartja a földi ökoszisztémát:
- szén- és energia-körforgás, vagyis a fotoszintézis
- víz-körforgás
- tápanyag-körforgás
- a táplálékháló körforgása/biodiverzitása
Ray Archuleta szerint a hagyományos gazdálkodásban azért van szükség kémiai és mechanikai inputokra, mert ezek a körforgások a táplálékháló súlyos hiányosságai miatt nem működnek. A földi klíma és az emberi egészség pedig azért került válságos helyzetbe, mert a természet alapelveitől elszakadva, nem a természettel együttműködve, hanem rajta uralkodva állítjuk elő a napi betevőt. Az ember csakis akkor lehet egészséges, ha a piramis alapját képező talaj élővilága egészséges, melyen egészséges növények növekednek, melyek termése egészséges, végül pedig az ezt elfogyasztó állatok és emberek is egészségesek lehetnek. Ez a láncolat már a talaj élővilágánál megtörik a mai mezőgazdaságban.
Irányító vagy követő pozícióban gazdálkodunk?
A talaj élővilága annyira bonyolult, hogy még a tudósok sem értik annak működését. Sőt, úgy gondolom, hogy mi emberek sosem fogjuk igazán megérteni, hogy a milliárdnyi baktérium és gomba hogyan és miként kommunikál, kooperál és hozza létre a földi élet alapjait. Ha pedig valamit nem értünk, akkor irányítani sem tudjuk. Az embernek ezért szükséges szerénységet gyakorolnia és az irányító pozícióból egy lépést hátra lépve az elfogadó/követő pozícióba helyezkednie. El kell fogadnunk, hogy a természet, a maga több százmillió éves tapasztalatával és bölcsességével hatékonyabban képes irányítani a földi ökoszisztémát és előállítani a mindennapi kenyerünket, mint mi. A természet alapelveit és játékszabályait kell követnünk, máskülönben igaza lesz Dr. Zach Bushnak (32. perc), és tényleg nem lesz jövőnk ezen a bolygón.
Úgy gondolom ugyanakkor, hogy a talaj táplálékhálójának működését nem is szükséges teljes egészében megértenünk. Bőven elegendő, ha a természet alapelveit és az ezeket lemásoló talajmegújító gazdálkodás keretrendszerét értjük és követjük. Ha hagyjuk működni, akkor a természet és a biológia úgyis szépen mindent meg fog oldani. Még akkor is, ha fogalmunk sincs róla, hogy pontosan mi zajlik a talpunk alatt. Gondolatom szerint erről szól az irányító pozíció feladása. Nem megértenünk és irányítanunk kell a természetet, hanem „csupán” a lehető legjobban másolni és követni. Előbbiekre gondolatom szerint nincs esélyünk, utóbbiakat úgy hívják: talajmegújító mezőgazdaság.
A hagyományos gazdálkodás szemlélete az, hogy majd én mindent megoldok mechanikával és kémiával. Ezzel szemben biológiai/talajmegújító gazdálkodásban az a szemlélet, hogy majd a biológia mindent megold. Nekem nem is szükséges megérteni, hogy hogyan és miként. Az én egyetlen feladatom csupán az, hogy a biológia számára a lehető legjobb életfeltételeket biztosítsam.
Hol van a fókusz: rövid távú profit vagy talajegészség?
„Ne a profitra koncentrálj. Tedd azt, ami a legjobb a talajodnak, mert az lesz a legjobb a növényeidnek is. A profit majd jön magától.” – Rick Bieber
Azt gondolom, hogy a hagyományos gazdálkodás hibás célokat követ: a minél nagyobb termést és a rövid távú pénzügyi nyereséget kergeti – esetleg a menetszám vagy a munkaerőigény csökkentését -, közben szem elől téveszti, vagy jobb esetben hasznos „melléktermékként” kezeli azt, ami igazán fontos: a talajegészséget. A talajmegújító gazdálkodásban ezzel szemben a fókusz a növény, a talaj és a talaj élőlényeinek egészségén van. Mert ha ezek teljesülnek, akkor minden más – a profit, a fenntarthatóság, a menetszámok csökkenése – jönni fog magától.
A talajmegújító gazda amellett, hogy gyökérfolytonosságra és változatosságra törekszik, minden olyan munkamenetet elhagy, amely súlyosan károsítja a talajéletet – a műtrágyázást, a mély talajművelést, a gombaölő vegyszereket. Továbbá azokat a munkameneteket, melyek bizonyos esetekben különösen indokoltak és kisebb kárt okoznak a talajélet számára – sekély vagy még inkább ultrasekély talajművelés, vegyszeres gyomirtás -, igyekszik a lehető legkíméletesebben elvégezni. Majd ahogy közelíti a végső célt, ezeket is maga mögött hagyhatja.
Talajegészség = gyökérfolytonosság + változatosság + bolygatatlanság
Gabe Brown szerint a talajmegújító gazdálkodás során nem a géppark, a gyakorlat vagy a napi munka módosítása jelenti az igazi kihívást, hanem a szemléletváltás és a teljes gondolkodásmódunk megváltoztatása. Ez az a bizonyos első – és vélhetően a legnehezebb – lépés, mellyel a talajmegújító utazás kezdetét veheti.
Tetszett a cikk? Facebookon is megtalálsz! 📘👍