Növényi nedv vizsgálatok: minden tápelemnek megvan a specialistája
A holland Nova Crop Control – ők végzik a növényi nedv vizsgálatokat – készített egy érdekes elemzést, melyben 17 korai szukcessziós növény (na jó, nevezzük nevén: gyom) – köztük libatop, tyúkhúr, ragadós galaj, árvacsalán, pitypang, csalán – növényi nedvének tápanyagtartalmát vizsgálták és hasonlították össze. Ezzel az elemzéssel nagyon szemléletesen bizonyították, hogy mi a biodiverzitás jelentése egy regeneratív gazda számára: egy változatos ökoszisztémában minden tápelemnek megvan a maga specialistája, így soha nincs tápanyaghiány.
A felmérésnek számomra két nagyon látványos eredménye volt:
- kiderült egyrészt, hogy a különböző tápelemek tekintetében óriási eltérések, akár 10-100-szoros különbségek vannak az egyes növények közt. Azaz az egyik növény nedvében például kalciumból vagy kénből akár százszor annyi lehet, mint a másikéban úgy, hogy alapvetően mindkét növény egészséges
- minden növénynek megvannak a maga „kedvenc” tápelemei, melyekből rengeteget tartalmaz, míg más elemekből jóval kevesebbet. Megfordítva: minden tápelemnek megvannak a felhalmozó növényei, specialistái. A lenti, az elemzésből kiemelt ábrán például az egyes növényfajok növényi nedvének kéntartalma látható, óriási különbségekkel
Biodiverzitás jelentése regeneratív gazdálkodásban: egy ökoszisztéma csak akkor működhet jól, ha változatos
Mindebből szépen látszik, hogy a természet úgy alkotta meg a növényvilágot, hogy egy jól működő ökoszisztémában mindenkire szükség legyen. Hogy az csak akkor működhessen jól, ha kellően változatos. Vannak ugyanis növények – és a velük összedolgozó mikrobák -, melyek például a ként képesek hatékonyan feltárni és felhalmozni. Megint mások a foszfort vagy a kalciumot. Ha bármely növény kiesik a sorból, akkor abból a tápelemből, melynek ő – és a mikrobái – a specialistája, könnyen hiány alakulhat ki. Gondoljunk csak bele, milyen hamar alakul ki egyensúlytalanság egy olyan ökoszisztémában, melyben csak egyetlen növényfaj szerepel…
Gondolatom szerint ez a minta a mikrobák változatossága esetén is megfigyelhető lenne. Vagyis, vannak olyan mikrobák, melyek például a kén, a foszfor vagy épp a réz mobilizálásában hatékonyak, vannak olyanok, melyek a hidegben képesek segíteni a növényt, megint mások aszályban vagy épp egy drótféreg támadásakor. A természet akkor működik jól, ha változatos. Ha növényből is és mikrobából is minél több féle van jelen egy ökoszisztémában. Számomra ezt a feltételezést igazolja ez a felmérés.
Tetszett a cikk? Facebookon is megtalálsz! 📘👍