"Ne a profitra koncentrálj! Tedd azt, ami a legjobb a talajodnak, mert az lesz a legjobb a növényeidnek is. A profit majd jön magától." - Rick Bieber

A természet alapelvei: szemléletváltás regeneratív gazdálkodásban

Bolygatatlan gyep sárga vadvirágokkal, ahol a természet alapelvei szerint működik a talaj és a növényzet

Szemléletváltás: a természet alapelveinek megértése

Ray Archuleta szerint a talajmegújító gazda csakis akkor lehet sikeres, ha megtanul másként tekinteni a talajra, a növényekre, vagy még inkább a teljes gazdálkodására. Ha követi a természet százmillió éves alapelveit.

„Ha kisebb változásokat szeretnél, akkor változtass a gyakorlatodon. De ha igazán komoly változásokra vágysz, akkor a szemléleteden kell változtatnod.” – Don Campbell / Gabe Brown

Szemléletváltásra van szükség, a következő három területen mindenképp:

  • A talajra úgy kell tekintenie a talajmegújító gazdának, mint egy élőlényre, nem pedig úgy, mint egy élettelen termesztő és támasztó közegre. A talaj él, úgy is kell bánni vele, mint egy élőlénnyel.
  • A természetben minden mindennel összefügg és összekapcsolódik. A növény és a talaj egy elválaszthatatlan egységet képez. Kémiai/mechanikai gazdálkodásban van a növény és a föld, mit termesztőközeg. Biológiai/talajmegújító gazdálkodásban ezzel szemben táplálékháló van, mely a növény és a talaj élőlényeinek kerek egészeként és egymástól elválaszthatatlan egységeként létezik.
  • A talajmegújító gazdának le kell másolni azt, ahogyan az Anyatermészet több százmillió év óta gazdálkodik, az alapelveket és a folyamatokat. Ezek a következők:

A természet alapelvei és a négy ökoszisztéma-folyamat

Nicole Masters bemutatja a természet alapelvei

  • az élet alapja a napenergia és a fotoszintézis
  • a természet optimalizál, nem pedig maximalizál
  • a természetben minden mindennel összefügg, összekapcsolódik és együttműködik. A természet rendszereket, ökoszisztémákat épít
  • változatosság, vagyis ezek az ökoszisztémák akkor működnek jól, ha változatosak

Ray Archuleta és az Understanding AG bemutatja azt a 4 körforgást, melynek mentén a természet egyensúlyban tartja a földi ökoszisztémát:

  • szén- és energia-körforgás, vagyis a fotoszintézis
  • víz-körforgás
  • tápanyag-körforgás
  • a táplálékháló körforgása/biodiverzitása

Ray Archuleta szerint a hagyományos gazdálkodásban azért van szükség kémiai és mechanikai inputokra, mert ezek a körforgások a táplálékháló súlyos hiányosságai miatt nem működnek. A földi klíma és az emberi egészség pedig azért került válságos helyzetbe, mert a természet alapelveitől elszakadva, nem a természettel együttműködve, hanem rajta uralkodva állítjuk elő a napi betevőt. Az ember csakis akkor lehet egészséges, ha a piramis alapját képező talaj élővilága egészséges, melyen egészséges növények növekednek, melyek termése egészséges, végül pedig az ezt elfogyasztó állatok és emberek is egészségesek lehetnek. Ez a láncolat már a talaj élővilágánál megtörik a mai mezőgazdaságban.

a természet egyik alapelve, hogy "A növény és a talaj egy elválaszthatatlan egységet képez" - Ray Archuleta mondása
A növény és a talaj egy elválaszthatatlan egységet képez – Ray Archuleta

Irányító vagy követő pozícióban gazdálkodunk?

A talaj élővilága annyira bonyolult, hogy még a tudósok sem értik annak működését. Sőt, úgy gondolom, hogy mi emberek sosem fogjuk igazán megérteni, hogy a milliárdnyi baktérium és gomba hogyan és miként kommunikál, kooperál és hozza létre a földi élet alapjait. Ha pedig valamit nem értünk, akkor irányítani sem tudjuk. Az embernek ezért szükséges szerénységet gyakorolnia és az irányító pozícióból egy lépést hátra lépve az elfogadó/követő pozícióba helyezkednie. El kell fogadnunk, hogy a természet, a maga több százmillió éves tapasztalatával és bölcsességével hatékonyabban képes irányítani a földi ökoszisztémát és előállítani a mindennapi kenyerünket, mint mi. A természet alapelveit és játékszabályait kell követnünk, máskülönben igaza lesz Dr. Zach Bushnak (32. perc), és tényleg nem lesz jövőnk ezen a bolygón.

Úgy gondolom ugyanakkor, hogy a talaj táplálékhálójának működését nem is szükséges teljes egészében megértenünk. Bőven elegendő, ha a természet alapelveit és az ezeket lemásoló talajmegújító gazdálkodás keretrendszerét értjük és követjük. Ha hagyjuk működni, akkor a természet és a biológia úgyis szépen mindent meg fog oldani. Még akkor is, ha fogalmunk sincs róla, hogy pontosan mi zajlik a talpunk alatt. Gondolatom szerint erről szól az irányító pozíció feladása. Nem megértenünk és irányítanunk kell a természetet, hanem „csupán” a lehető legjobban másolni és követni. Előbbiekre gondolatom szerint nincs esélyünk, utóbbiakat úgy hívják: talajmegújító mezőgazdaság.

A hagyományos gazdálkodás szemlélete az, hogy majd én mindent megoldok mechanikával és kémiával. Ezzel szemben biológiai/talajmegújító gazdálkodásban az a szemlélet, hogy majd a biológia mindent megold. Nekem nem is szükséges megérteni, hogy hogyan és miként. Az én egyetlen feladatom csupán az, hogy a biológia számára a lehető legjobb életfeltételeket biztosítsam.

Hol van a fókusz: rövid távú profit vagy talajegészség?

Ne a profitra koncentrálj. Tedd azt, ami a legjobb a talajodnak, mert az lesz a legjobb a növényeidnek is. A profit majd jön magától.” – Rick Bieber

Azt gondolom, hogy a hagyományos gazdálkodás hibás célokat követ: a minél nagyobb termést és a rövid távú pénzügyi nyereséget kergeti – esetleg a menetszám vagy a munkaerőigény csökkentését -, közben szem elől téveszti, vagy jobb esetben hasznos „melléktermékként” kezeli azt, ami igazán fontos: a talajegészséget. A talajmegújító gazdálkodásban ezzel szemben a fókusz a növény, a talaj és a talaj élőlényeinek egészségén van. Mert ha ezek teljesülnek, akkor minden más – a profit, a fenntarthatóság, a menetszámok csökkenése – jönni fog magától.

A talajmegújító gazda amellett, hogy gyökérfolytonosságra és változatosságra törekszik, minden olyan munkamenetet elhagy, amely súlyosan károsítja a talajéletet – a műtrágyázást, a mély talajművelést, a gombaölő vegyszereket. Továbbá azokat a munkameneteket, melyek bizonyos esetekben különösen indokoltak és kisebb kárt okoznak a talajélet számára – sekély vagy még inkább ultrasekély talajművelés, vegyszeres gyomirtás -, igyekszik a lehető legkíméletesebben elvégezni. Majd ahogy közelíti a végső célt, ezeket is maga mögött hagyhatja.

Talajegészség = gyökérfolytonosság + változatosság + bolygatatlanság

Gabe Brown szerint a talajmegújító gazdálkodás során nem a géppark, a gyakorlat vagy a napi munka módosítása jelenti az igazi kihívást, hanem a szemléletváltás és a teljes gondolkodásmódunk megváltoztatása. Ez az a bizonyos első – és vélhetően a legnehezebb – lépés, mellyel a talajmegújító utazás kezdetét veheti.

Gabe Brown bemutatja, hogyan kapcsolódnak a természet alapelvei a regeneratív gazdálkodáshoz, és miként működik együtt a talaj, a növényzet és a négy ökoszisztéma-folyamat egy élő rendszerben.

Tetszett a cikk? Facebookon is megtalálsz! 📘👍

Kereső

Bemutatkozás

Ezen a blogon a regeneratív gazdálkodással kapcsolatos gondolataimat és tapasztalataimat írom le. Megkísérlem összefoglalni a vezető talajmegújítók elméleti iránymutatásait, majd a saját gazdaságomban ezek alapján tett próbálkozások eredményit. A regeneratív útra lépve sok kellemetlen meglepetés vár rám, de hiszem azt, hogy gyermekeink és unokáink számára a jövőt talajaink életre keltése jelenti. Egyszerű gazdálkodó vagyok, nem akarok semmit sem eladni, vagy bárkit bármire rábeszélni. Minden kedves Olvasónak eredményes gazdálkodást és sikeres talajmegújítást kívánok.