„A gyomok ellen nem a gyomirtó vagy a talajművelés a leghatékonyabb védekezés, hanem a Gomba:Baktérium arány emelése” – Kevin Elmy
Miért jelennek meg a gyomok?
A gyomok nem azért vannak a világon, hogy fejtörést okozzanak a gazdálkodóknak, őket fontos feladattal bízta meg a természet. Jó oka van annak, ha megjelennek. Ahogy Nicole Masters tanítja (30. perctől itt, és Nicole Masters „For the Love of Soil” című könyvének gyomokkal foglalkozó fejezetében):
„A gyomok a talaj orvosai, mindig oka van a jelenlétüknek. Ők mondani próbálnak valamit, nekünk pedig meg kell értenünk ezt az üzenetet.”
Nicole Masters hangsúlyozza, hogy a gyomok sosem automatikusan csíráznak és kelnek. Mindig egy csírázási jelre indulnak el, és csakis akkor, ha az alábbi problémák közül valamit orvosolni szükséges. Ha az adott gyommag az adott problémát nem érzékeli, akkor nem kap csírázási jelet. Nem indul el, türelmesen vár, akár évtizedekig is. A következő 6 oka lehet annak, ha egy adott gyom megjelenik:
- gyorsan be kell takarni a csupasz, bolygatott talajt. Gyorsan növekvő gyomra van szüksége a természetnek. A gyom onnan tudja, hogy bolygatás történt, hogy fényt kap, amit csirázási jelként érzékel (lásd itt, 5. és 12 perc között)
- túl alacsony a talaj humusztartalma, a gyom feladata, hogy emelje azt
- túl tömör a talaj, nem jut be a víz és a levegő, a gyom feladata hogy lazítsa a talajt
- egyensúlytalanság van egy bizonyos tápelemből – túl sok vagy túl kevés –, ezt szeretné az adott gyom orvosolni. Gyakori ok a túl sok nitrát
- mikrobiális egyensúlytalanság van a talajban. Túl kevés a mikroba, vagy egyszerűen csak a természet a szukcessziós folyamatban szeretne előre haladni és emelni szeretné a Gomba:Baktérium arányt
- mérgek, káros anyagok vannak a talajban, amit le kell bontani
Nicole Masters elmélete egyszerű. Ha az adott gyommag érzi a fenti probléma valamelyikét, akkor csírázási jelet kap és elindul, hogy orvosolja azt. Gyakori csírázási jel a túl sok nitrát – ez jellemzően a túlzott műtrágyázás eredménye –, a tömör vagy csupasz talaj, a mechanikai bolygatás, a baktériumok túlzottan magas aránya és a szukcessziós folyamat előre hajtása, azaz a Gomba:Baktérium arány emelése.
Regeneratív gazdaként a feladat egyértelmű. Meg kell szüntetni a gyomok csírázásához vezető alapvető okokat, és akkor magától megszűnik/enyhül a gyomprobléma.
Gyomirtó helyett szukcesszió és természetes folyamatok
A gyom helyett Kevin Elmy inkább a „korai szukcessziós növény” megnevezést szereti használni. Ez arra utal, hogy ők a szukcesszió kezdeti fázisának főszereplői, akiknek feladata az, hogy a talajt gyorsan építsék, és átsegítsék az ökoszisztémát a szukcesszió következő szakaszába. A gyomok jellemző szukcessziós zónája a 0,1-0,3 közötti Gomba:Baktérium arány. Ők itt érzik jól magukat, ahol sok a talajban a baktérium, kevés a gomba, sok a nitrát, kevés a makroaggregátum, a talaj tömör, a kémhatás savanyú.
Amint a talaj javul, a Gomba:Baktérium arány emelkedik. A talaj aggregátumossá és levegősség válik, a kémhatás elmozdul lúgosabb irányba, a talaj nitráttartalma csökken, úgy a gyomok már egyre kevésbé érzik otthonosan magukat. A gyomok számára ideális, baktérium túlsúlyos talajra jellemző, hogy a növények a Rizofág-cikluson keresztül, baktériumok segítségével jutnak hozzá a tápanyagokhoz. Itt a növény egyszerűen felszívja a baktériumot a talajból és elveszi tőle a testében őrzött tápanyagot.
A fejlett táplálékhálóval rendelkező mezőgazdasági talajok esetében ugyanakkor – mondjuk 1-es gomba:baktérium arány környékén – a tápanyagok elosztásáról már a gombahálózatok gondoskodnak. Ez nagyon komoly versenyhátrányt okoz a gyomoknak, akik túl fejletlenek ahhoz, hogy hatékony mikorrhiza kapcsolatokat alakítsanak ki. Ez a fő oka annak, hogy a mikorrhiza gombák megjelenésével a gyomok kiritkulnak és átadják a lehetőséget a mikorrhizákkal hatékony kapcsolatot építő lágyszárú növényeknek.
A talajegészség javulása megoldja a gyomproblémát
Ahogy a gyomok életfeltételei romlanak, úgy egyre kevesebb csírázási jelet kapnak, kiritkulnak, elgyengülnek. Nicole Masters szerint ezt a folyamatot, vagyis az előre haladást a szukcessziós folyamatban remekül mutatja, ha a talajegészség javulásával a kultúrnövények Brix értéke folyamatosan emelkedik, a gyomoké pedig csökken. Szerinte ha a gyom tartósan alacsonyabb Brix értéket mutat a kultúrnövénynél, akkor nem is szabad gyomirtani. Ekkor a gyomnak számottevő terméscsökkentő hatása nem lesz, a versenyüket ugyanis a kultúrnövény nyeri. (Bővebben lásd Nicole Masters „For the Love of Soil” című könyvének gyomokkal foglalkozó fejezete).
A mai mezőgazdaság egyik legfőbb problémája az, hogy a folyamatos mechanikai és kémiai talajbolygatás következtében a Gyomok zónájában gazdálkodik – 0,1-0,2 közti Gomba:Baktérium arány közt – és nem hagyja, hogy a szukcessziós folyamat előre haladjon. Amint azonban a gazda talajmegújító gazdálkodásra vált és a Gomba:Baktérium arány átkerül a 0,3-1,0-es, azaz a Haszonnövény zónába, úgy a gyomok az elmélet szerint el fognak gyengülni, kiritkulni. Bár eltűnni sosem fognak teljesen, az általuk okozott gazdasági kár a határérték alá kerül. Ha a gyomok által okozott terméskiesés kevesebb, mint amennyibe a gyomirtó vagy a talajmunka kerül, akkor a gyom probléma megszűntnek tekinthető.
Ha mégis gyomirtani kell: sekély talajmunka vagy gyomirtó?
A gazdaság pénzügyi fennmaradását biztosítani kell, ezért ha a gyomok számottevő gazdasági kárral fenyegetnek, nincs mese, be kell avatkozni. A táplálékháló felé kiszervezett négy szolgáltatás közül ez a legutolsó. Így lelkileg fel kell rá készülnöm, hogy a gyomok elleni védekezés még hosszú évekig az életem része marad. A talajmegújító gazdálkodás keretrendszere nem tiltja sem a mechanikai sem a kémiai gyomirtást. Azt vallja csupán, hogy mindig a lehető legkisebb bolygatással járó megoldást kell választani, és csakis akkor beavatkozni, ha az feltétlenül indokolt.
Bízom benne ugyanakkor, hogy akár a sekély talajművelésre, akár a gyomirtóra esik a választás, a talajmegújító alapelvek betartása mellett a talaj táplálékhálója lesz olyan fejlett, hogy a gyommentesítéssel járó károkat viszonylag gyorsan ki tudja javítani.
A végső cél pedig az, hogy a talajegészség javulásával az egészségessé váló táplálékháló a gyom problémát is megoldja majd. Ray Archuleta emlékeztet: mindig, mikor mechanikai vagy kémiai gyomirtásra indulunk, jusson eszünkbe, hogy a talajunk, melyet épp tárcsázni vagy vegyszerezni készülünk, egy élőlény. Gabe Brown szerint egy egészségesen működő táplálékháló mellett többé már nincs szükség sem mechanikai sem kémiai gyomirtásra. A szemnek néha még zavaró lehet az az „egy-egy szál gyom itt-ott”, számottevő gazdasági kártétel azonban egy egészséges táplálékháló esetén már nem lesz.
Tetszett a cikk? Facebookon is megtalálsz! 📘👍