"Ne a profitra koncentrálj! Tedd azt, ami a legjobb a talajodnak, mert az lesz a legjobb a növényeidnek is. A profit majd jön magától." - Rick Bieber

A talaj táplálékhálózat felé kiszervezett 4 ökológiai szolgáltatás

táplálékhálózat szereplői, növény és szármaradványt bontó gombák

Regeneratív gazdálkodás alapelve és a táplálékhálózat ökológiai szolgáltatásai

A regeneratív mezőgazdaság alapelve a következő: ha én, mint gazda gondoskodok a talaj táplálékhálózat szereplőiről úgy, hogy gyökérfolytonosságra és változatosságra és bolygatatlanságra törekszem, akkor cserébe ők is gondoskodni fognak a növényeimről. Vagyis megadnak a növénynek minden olyan inputot, melyet eddig mechanikai/kémiai eszközökkel oldottam meg. Laza/morzsalékos talajt, tápanyagot, védelmet a kártevőktől, kórokozóktól, gyomoktól és időjárás okozta stresszhatásoktól.

A talajmegújító gazdálkodás csakis akkor működhet, ha a növény és a talaj élőlényei összefognak, összedolgoznak, míg végül egy egymástól elválaszthatatlan egységet alkotnak. Így működik a természet több százmillió éve, csakis így jöhet létre fenntartható mezőgazdasági termelés.

„Miért szükséges megújítani a talajainkat? Mert nincs másik bolygó…”– Dr. David Johnson

A talaj táplálékhálózat felé 4 fontos ökológiai szolgáltatást szeretne a talajmegújító gazda kiszervezni. Olyanokat, melyeket eddig kémiai vagy mechanikai inputokkal oldott meg:

aktív talaj táplálékhálózat működése a szántóföldön
Ha én, mint gazda gondoskodok a talaj táplálékhálózat szereplőiről, akkor cserébe ők is gondoskodni fognak a növényeimről. A talaj élőlényei gyökérfolytonosságot, növényi változatosságot és bolygatatlanságot kapnak, a növényeim pedig cserébe laza/morzsalékos talajt, tápanyagokat és növényvédelmet

A táplálékhálózat legkönnyebb feladata: a talaj lazítása

Ezek közül a lépések közül az elsőt viszonylag könnyű megtenni. Teljesen felépült táplálékhálózat nem is szükséges hozzá, laza talajt ugyanis a szaprofita gombák önmagukban is képesek létrehozni. Ehhez a mikorrhizák nagy mennyisége gondolatom szerint nem is feltétlenül szükséges. Ha annyit megteszek, hogy a szecskázott gabona/kukorica szalmát a területen hagyom, esetleg sekélyen bekeverem, a talajt hengerrel zárom, takarónövényezek, és minimális talajművelést folytatok, akkor ez a szolgáltatás biztosíthatónak tűnik akár már rövid távon is.

Hogyan váltja ki a talaj táplálékhálózat a műtrágyázást?

A tápanyag-szolgáltatásról Dr. Christine Jones nagyon konkrét és kézzelfogható ajánlást tesz, amit én személy szerint elfogadok és követni is fogok. A makroelemek pótlását a nitrogén kivételével azonnal el lehet hagyni – ő a foszforral foglalkozik részletesen, de mindegyik makroelemre ez a javaslata -, a nitrogént 3 év alatt fokozatosan lehet kivezetni, a mikroelemeket pedig az átállás során növényinedv vizsgálat alapján lombtrágyával javasolt pótolni. Ez gondolatom szerint a második legkönnyebb lépés, 3 év alatt teljesíthetőnek tűnik.

Természetes növényvédelem és a vegyszerek elhagyása

A kártevők/kórokozók elleni kémiai növényvédelem elhagyása Nicole Masters szerint a legkockázatosabb/legnehezebb lépés. Ide szükséges lehet az átállás során egy nagy adag segítség biológiai inputokkal. Majd egy még nagyobb adag hit, hogy a rendszer képes lesz magát megvédeni.

A táplálékhálózat legnehezebb feladata: gyomok elleni védelem

A legutolsó lépés pedig a gyomok elleni védekezés elhagyása, legyen szó kémiai beavatkozásról vagy mechanikai gyomirtásról. Tekintettel arra, hogy Gabe Brown is „csak” a 2020 környékén készült interjúkban és előadásokban nyilatkozott úgy, hogy már nem használ gyomirtót – mechanikai gyomirtás, azaz talajmunka nála 1993 óta nincs -, ez a lépés nálam még elméleti szinten is nagyon messzinek tűnik. Ennek oka az lehet, hogy hiába hagyom el a szukcessziós folyamatban a Gyom zónát és lépek át a Haszonnövény zónába, a természet ott is nevelni fog olyan növényeket, melyek gyomként jelennek meg. Úgy számolok tehát, hogy a gyomok elleni küzdelemben még hosszú évekig szükség lesz vagy egy kis mechanikára, vagy egy kis kémiára. Ugyanakkor abban bízom, hogy amint a talajom egyre egészségesebbé válik, úgy enyhül majd szépen lassan a gyomok nyomása is. A gyomflóra átalakulásával pedig reményem szerint néhány éven belül a parlagfüvet és az aszatot kevésbé agresszív gyomfajok, a Haszonnövény zóna növényei váltják majd fel.

Dr. Christine Jones az alábbi videóban a 37. perctől kezdődően magyarázza el röviden és érthetően a fent leírt folyamatokat:

A talaj táplálékhálózat szolgáltatásai regeneratív gazdálkodásban

Tetszett a cikk? Facebookon is megtalálsz! 📘👍

Kereső

Bemutatkozás

Ezen a blogon a regeneratív gazdálkodással kapcsolatos gondolataimat és tapasztalataimat írom le. Megkísérlem összefoglalni a vezető talajmegújítók elméleti iránymutatásait, majd a saját gazdaságomban ezek alapján tett próbálkozások eredményit. A regeneratív útra lépve sok kellemetlen meglepetés vár rám, de hiszem azt, hogy gyermekeink és unokáink számára a jövőt talajaink életre keltése jelenti. Egyszerű gazdálkodó vagyok, nem akarok semmit sem eladni, vagy bárkit bármire rábeszélni. Minden kedves Olvasónak eredményes gazdálkodást és sikeres talajmegújítást kívánok.