A növény igényei
A talajmegújító gazdálkodás a növény igényeit a most még hagyományosnak tekintett kémiai/mechanikai eszközök helyett biológiai módszerekkel, közvetett módon, azaz a talaj táplálékhálójának megerősítésén keresztül elégíti ki. A fényenergia felhasználásának hatékonyságát a Brix érték emelésével javítja. A szén-dioxid rendelkezésre álló mennyiségét a több szármaradvánnyal segíti (lásd bővebben itt, 1:13:00 után), a vízgazdálkodást számos módon teszi hatékonyabbá.
Emellett a tápanyagokat a fejlett táplálékhálón keresztül biztosítja (lásd itt a nitrogénről és még itt az alaptrágyáról). Ezen túl laza gyökérágyat és aprómorzsás magágyat szintén a táplálékhálóra támaszkodva hoz létre, a kártevők és kórokozók elleni védelmet a passzív és aktív rezisztenciáról gondoskodó táplálékhálón keresztül éri el, a gyomok elleni védekezésről pedig a gomba:baktérium arány emelésén és a szukcessziós folyamat támogatásán keresztül gondoskodik.
Leegyszerűsítve mindez így néz ki:
Növény igényei = napsütés + víz + levegő + népes és változatos talajélet
Az alábbi táblázatban megkísérlem összefoglalni, hogy elképzeléseim szerint milyen igényei vannak egy növénynek, és hogy ezeket az igényeket milyen módszerekkel igyekszik kielégíteni a hagyományos, illetve a regeneratív gazdálkodás:
A talajélet igényei
A talajlakó élőlényeknek a környezeti igényeken túl (hőmérséklet, víz, oxigén) alapvetően két dologra van szükségük. Kémiai, mechanikai és időjárási/környezeti bolygatástól mentes otthonra, valamint változatos és folyamatos táplálékra, azaz gyökérváladékokra és elhalt növényi maradványokra van szükségük:
Talajélet igényei = hőmérséklet + víz + oxigén + bolygatatlan élettér + táplálék
A bolygatatlan életteret a kémiai inputok és a talajművelés elhagyásával, valamint a talaj takarásával tudjuk biztosítani, amely óvja a talajéletet a víz és a szél eróziójától, az UV-sugárzástól és a talaj túlmelegedésétől. A táplálékot, azaz a gyökérváladékokat és az elhalt növényi maradványokat egy folyamatos és változatos növénytakaró képes megadni a talajélet számára. Azaz, amit mi gazdák tehetünk a talajéletért az az, hogy biztosítjuk a következőket:
- Gyökérfolytonosság
- Változatosság
- Bolygatatlanság (mechanikai, kémiai és környezeti/időjárási)
A fenti két képletből jól látszik, hogy biológiai/talajmegújító gazdálkodásban a talajéletnek épp úgy szüksége van a növényekre, mint a növényeknek a talajéletre. Az egymásra utaltság kölcsönös, egyik sem létezhet a másik nélkül. Visszagondolva Ray Archuleta zseniális meglátására:
„a növény és a talaj egy elválaszthatatlan egységként létezik”
Tetszett a cikk? Facebookon is megtalálsz! 📘👍