Talajegészség-vizsgálatok: amikor nem hinni kell, hanem megfigyelni
„Elfelejtettük használni az érzékszerveinket. A gyors haszonszerzés megszállottsága elmosta az ökoszisztémával való kapcsolatainkat, és egyre kevésbé vagyunk valóban jelen a földjeinken” – Gabe Brown
Vakon remélni és vakon hinni senki sem szeret, de szerencsére erre nincs is szükség. Van néhány vizsgálat, melyek megmutatják, hol tartunk a talajmegújítás folyamatában, és hogy a talajunk/növényünk egészsége megfelelő-e. Ezeket a vizsgálatokat két csoportba sorolom. Vannak, melyek ingyenesek és bárki által elvégezhetőek, másokért fizetni kell.
Ingyenes talajegészség-vizsgálatok: giliszta, ásópróba, gazdabot, Brix-mérés
- A talaj lazultságának vizsgálata ásóval vagy gazdabottal. Optimális nedvességtartalom mellett, ha a gazdabot és az ásó különösebb ellenállás nélkül lemegy 25-30 cm mélységig legalább, akkor a talaj megfelelően laza, nincs szükség lazítóra. Nyáron a talaj jellemzően túl száraz/kemény, télen túl sáros. A vizsgálat optimális ideje többnyire az ősz második és a tavasz első fele. Ha azt mutatja, hogy optimális nedvességtartalomnál nem megy le az eszköz, vagy nagyon ugrálni kell rajta, akkor két lehetőség van: (1) Gabe Brown szerint nem kell lazítózni, a talajbiológia pár év alatt fel fogja lazítani a talajt a gyökerekkel, gombákkal, gilisztákkal. (2) Nicole Masters szerint nem érdemes évekig kínlódni egy levegőtlen talajjal és elviselni a terméskiesést, helyette egy minél kevesebbet bolygató lazítóval – egyenes késes, optimális esetben – átjárni a területet, majd a lazultságot fenntartani talajmegújító gazdálkodással
- A talaj lazultságának vizsgálata (2): kiások egy növényt, és ha a gyökere lefelé tart, akkor a talaj megfelelően laza, nincs teendő. Ha elfordul 90 fokban, vagy közel ilyen mértékben oldalra, az azt jelenti, hogy a talaj tömör. Nincs benne elég levegő/oxigén ahhoz, hogy a gyökér lefelé tudjon növekedni. Ilyenkor két lehetőségem van, lásd előző bekezdés.
- Brix mérés: ehhez kell egy refraktométer, egy masszív fokhagymanyomó, a fokhagymanyomóba egy fémpénz, hogy ne tolja ki magából a növény levelét. Összes, egyszeri költség kb. 20 ezer forint. A Brix rendszeres mérése megmutatja, hogy a növény elérte-e a passzív, esetleg az aktív immunitást. 12-es érték fölött nincs teendő, alatta, főleg stresszhelyzetben szükség lehet beavatkozásra
- Makroaggregátum vizsgálat: Gabe Brown egyik kedvenc vizsgálata. Kiveszek egy ásónyom földet nedves talajállapot mellett, leborítom, és ha szemre úgy néz ki, mint egy kupac sötét színű rögös túró, akkor megfelelően aggregátumos a földem. Azt jelenti, hogy vannak gombáim, a táplálékhálóm fejlett. Ingyenes vizsgálat, mely mutatja, hogy van-e okom bízni abban, hogy a növényem elérheti az aktív immunitás szintjét.
- Kiások egy növényt és megnézem, hogy van-e gyökérköpeny a gyökér körül, azaz rátapad-e a talaj a gyökérre. Úgy néz-e ki mintha rasztás lenne? Ha nem ez a helyzet, vagyis a gyökér csupasz, az azt jelenti, hogy a növény nem bocsát ki megfelelő mennyiségben gyökérváladékot. Ez borzasztó hír a talajmegújító gazdának. Ilyenkor a teljes biológiai rendszer működésképtelen. Optimális esetben van gyökérváladék, ezen felszaporodnak a mikrobák a gyökér körül, a gyökérre rátapad a föld, a gyökér nem is látszik. A gyökér körüli zóna, a rizoszféra ilyenkor élettel teli, nedves, mikrobában gazdag, a biológiai gazdálkodás szépen halad.
- Mennyi giliszta van egy ásónyomban? A talajegészség egyik legjellemzőbb mutatója a giliszta. Ha nincs, az azt jelenti, hogy a táplálékháló leromlott. 1-2 giliszta ásónyomonként már javulás, 5-6 jó, fölötte nagyon jó.
- Puszta kézzel bele tudok-e túrni a földbe, optimális nedvességtartalom mellett? Ha igen, akkor nincs szükség magánykészítésre, mehet a vetés akár no-till – persze, ha a gyomok/árvakelés engedik -, ha nem, akkor érdemes külön menetben magágyat készíteni.
Fizetős laborvizsgálatok: humusz, növényinedv, gomba:baktérium arány
- A legfontosabb vizsgálat Dr. Christine Jones szerint: mennyi humuszt állít elő a talajom évente? Az egészséges talaj olyan, akár egy humusz gyár. Évente nagy mennyiségű stabil szerves anyagot állít elő. Ehhez kellenek aggregátumok, változatos talajélet és sok-sok fotoszintézis. Hogy mindez teljesül-e, azt talajvizsgálattal hektáronként kb. ezer forintért lehet megmérni. Szerintem 3-5 évente elegendő ezt megtenni, vagy egy karbonprogramba belépve a program szerint.
- Növényinedv vizsgálat: hektáronként pár ezer forintból, évente 1-2 alkalommal elvégezve megtudhatom, hogy a növényemben megfelelő szinten vannak-e a különböző makro és mikroelemek. A vizsgálat szépen jelzi, ha valamiből hiány van, amit lombtrágyával hatékonyan tudok pótolni. A passzív immunitás ezen a módon gyorsan és hatékonyan elérhető.
- Microbiometer vizsgálat: ez a vizsgálat hektáronként ugyancsak pár ezer forintból megmondja, hogy mennyire népes és fejlett a táplálékháló. Számszerűen megadja a mikrobák mennyiségét és a Gomba:Baktérium arányt. Ha ez az arány stabilan 0,5-0,8 közötti, akkor bízhatok benne, hogy a táplálékhálóm fejlett, a növényem el tudja érni az aktív immunitás szintjét.
Talajmegújító gazdálkodás során – főleg az átmenet éveiben – különösen fontosak a talaj és a növény egészségével kapcsolatos vizsgálatok és megfigyelések. Nem véletlenül hangsúlyozza Gabe Brown, hogy biológiai gazdálkodásban a legfontosabb – sőt, optimális esetben az egyetlen – talajművelő eszköz az ásó.
Tetszett a cikk? Facebookon is megtalálsz! 📘👍