„Alapvetően napfénnyel gazdálkodunk, és mikor ez világossá válik számunka, onnantól kezdve határ a csillagos ég” – Dr. Christine Jones
A szén két útja az ökoszisztémákban – Az első út: a lebontás útvonala
Ezen elmélet megfogalmazása Dr. Christine Jones ausztrál mikrobiológus nevéhez fűződik. Lényege, hogy a szén két utat jár be az ökoszisztémákban. Az egyik a lebontás útja. Ezen haladva a fotoszintézis során megtermelt cukor egyik részéből a növény felépíti a saját testét, majd miután elpusztult, a növényi maradványokat a baktériumok és a szaprofita gombák felemésztik és a bennük lévő szenet szén-dioxid formájában kipárologtatják a légkörbe.
Mi a folyékony szén útvonal?
A másik út a folyékony szén útvonala – Liquid Carbon Pathway. Ezen az úton a fotoszintézis során megtermelt cukor másik részét a növény gyökérváladék formájában a talajba pumpálja. Itt a mikrobák ezt elfogyasztják és cserébe tápanyagot, vizet szállítanak a növény számára, és megvédik a kártevőktől/kórokozóktól, valamint az időjárás okozta stresszhatásoktól.
Hogyan lesz humusz a folyékony szénből?
A szén-dioxidból ezen az úton előbb cukor lesz, majd a mikrobák testébe és váladékaiba/anyagcsere termékeibe kerül. Végül egy kisebb rész szén-dioxid formájában visszajut ugyan a légkörbe, de a szén jelentős része a makroaggregátumok és gyökérköpenyek belsejében stabil humusszá alakul. Annál kisebb itt a szén veszteség, minél fejlettebb a táplálékháló. Minél magasabb a Gomba:Baktérium arány.
Ezen elmélet szerint nem a növényi maradványból lesz a humusz (ahogy azt a tudósok évtizedeken keresztül gondolták), hanem a mikrobákból. A váladékaikból és az elhalt testükből. A folyékony szén ebben a rendszerben gyakorlatilag vízben oldott cukor/gyökérváladék, a fotoszintézis terméke.
Tetszett a cikk? Facebookon is megtalálsz! 📘👍