Sokan félnek, hogy a regeneratív átállás egy évtizedes ráfizetés, pedig a nagy elődök tapasztalata mást mutat. A vetőmag mikrobiológiai oltásával és a talajoltással akár két évet is nyerhetünk a talajmegújítás során, ami a megspórolt inputokon keresztül százezreket hagy a zsebünkben. Nézzük meg, miért tartja John Kempf a talajoltást a mezőgazdaság legjobb befektetésének.
A legjobb befektetés a talajoltás: évekkel rövidítheti a biológiai átállást
Nicole Masters hangsúlyozza, hogy a leromlott biológiájú talajban mind létszámban, mind fajgazdagságban töredéke a mikroba mennyiség az egészséges talajhoz képest (16. perc a videóban). Ugyanakkor Gabe Brown arra hívja fel a figyelmet, hogy ha rálépünk a talajmegújító útra, akkor sokkal rövidebb idő alatt felépül a táplálékháló, mint azt előre gondolnánk. Ezt a felépülést lehet felgyorsítani a komposzt kivonattal történő mikrobiológiai oltással, azaz talajoltással.
„Talajmegújító gazdálkodásban a legjobban megtérülő befektetés a vetőmag mikrobiológiai oltása” – John Kempf
Dr. David Johnson kísérleteiből az látszik (17. perc), hogy a táplálékháló felépülése során a mikrobiológiai oltás képes arra, hogy akár 1-2 évvel lerövidítse az átállás folyamatát, ami így elméletileg 3 év alatt végbemehet (41. perc). Ez az 1-2 év pedig, ha kiszámoljuk az időközben megspórolt kémiai inputot és a humusz felépülésének gyorsulását, akkor könnyen belátható, hogy sok-sok tízezer/százezer forintnyi hasznot jelent hektáronként. Miközben a vetőmag oltása mindössze pár száz/ezer forintos tétel.
Ezért állítja John Kempf, hogy a legjobban megtérülő befektetés a talajmegújító gazdálkodás során a vetőmag mikrobiológiai oltása. (Legmagasabb ROI, ahogy ő mondja, azaz Return on investment, azaz a befektetett összegre számolt megtérülés).
Mit jelent az, hogy talajoltás?
A talajoltás lényege, hogy ahelyett, hogy megvárnánk szépen türelmesen, míg a természet magától beoltja a talajainkat – széllel, esővel, állatokkal, vagy az alvó spórákból -, mi magunk visszük vissza a területre a baktériumokat és gombákat, vagy élesztjük fel a talajban alvó és várakozó spórákat. Dr. Christine Jones szerint utóbbi hatás nagyon erőteljes.
Ahogy a vetőmag megérzi a felületén a komposzt kivonatban lévő mikrobiológiai jelzőmolekulákat, ennek hatására olyan gyökérváladékokat bocsát ki, mellyel felébreszti a talajban évtizedek/évszázadok óta várakozó spórákat (bővebben itt, 1:30:00 után). Dr. Christine Jones szerint éppen ezért a komposzt kivonattal oltás esetén nem is a komposztban lévő spóra a lényeg, hanem a jelzőmolekula (18. percnél). Ezért fontos szerinte, hogy gomba túlsúlyos komposztot használjunk. Abban sok lesz a gomba jelzőmolekula, ami hatékonyan éleszti fel a gombákat a talajban, gyorsan növelve ezzel a gomba:baktérium arányt.
A talajoltás során a gazda nagy biológiai változatosságú komposztból készít oldatot – kivonatot vagy teát, én kivonatot fogok használni, Dr. Jones szerint az sokkal változatosabb és hatékonyabb – és azt juttatja ki a területre. Vagy akár magát a komposztot is kiszórhatja. A komposztban lévő változatos baktérium és gomba spórák kikelnek, elszaporodnak, benépesítik a területet és felépítik a táplálékhálót. Emellett a komposztban lévő mikrobiális jelzőmolekulák felélesztik a talaj alvó mikroba állományát.
Ez a folyamat biológiai gazdálkodásban magától is lejátszódna, de oltással időt nyerünk, akár éveket. Kémiai/mechanikai gazdálkodásban ez a benépesítés nem tud végbemenni, mert a kémiai és mechanikai bolygatással a folyamat mindig vissza van taszítva a start mezőre.
Hogyan juttatható ki a komposzt kivonat?
Tudomásom szerint az alábbi 4 módon juttatható ki az oltóanyag a területre:
- permetezővel a teljes felületre, a talajra kifújva
- magárokba juttatva vetéskor
- a vetőmagra feljuttatva
- állományban, lombra fújva
Dr. David Johnson hangsúlyozza, hogy a talajoltást csupán egyszer szükséges elvégezni. Feltéve hogy utána vigyázunk a felépülő mikroba állományra, azaz talajmegújító gazdálkodást folytatunk. Hozzáteszi, hogy a komposzt kivonatból sokkal kevesebb elég, mint amit gondolnánk. Hektáronként 0,5-2 kg komposzttal már hatékonyan el lehet végezni a talajoltást.
Dr. Christine Jones hangsúlyozza, hogy a nagy fajgazdagságú takarónövény állomány vetése is felér egy talajoltással. A különböző növénycsaládba tartozó növényeknek ugyanis eltérő a saját mikrobaközössége – azok a mikrobák, melyek a magban várakoznak, ők az adott növényfajra/családra jellemző mikrobák, akiket az anyanövény zár a magba, ezzel segítve „gyermekei” indulását -, így amikor egy változatos keveréket vetünk, akkor a talajunkat beoltjuk ezekkel a változatos mikrobaközösségekkel.
Talajoltás komposzt kivonattal és huminsavval – saját kísérletek
Jómagam sok kísérletet végeztem különböző forrásokból származó komposzttal és az ezekből készített kivonattal, biostimulátorokkal, magra téve, magárokba téve, különböző növényekkel, cserépben, gézlapon, kint a kertben, végül élesben a földeken. Ezen kísérletek eredményeiből néhány szerepel a következőkben:
Talajoltás kísérletek legfőbb tapasztalatai
- akár magra, akár magárokba teszem, a talajoltást nagyon hatékony eszköznek találom. Különösen a gyökértömegre látványos. Mindenképp megéri csinálni a biológiai átállás elején, különösen úgy, hogy hektáronként pár száz forintból kijön.
- a biostimulátorok közül a huminsavat találtam hatékony segítségnek a komposzt mellé – próbáltam fulvósavat, aminosavat, algát, tejet, melaszt – így én komposzt kivonat + huminsavval fogok oltani.
- a huminsavat, pontosabban a huminsavas oldatot érdemes közvetlenül azelőtt beleönteni a komposzt kivonatba, mielőtt rákerül a magra. Ha ugyanis hosszabb ideig van együtt a komposzt kivonat és a huminsav, akkor az egész keverék besűrűsödik (feltételezésem szerint ez azért van, mert a folyékony huminsavnak ilyenkor leesik a Ph-ja). Olyan lesz az egész anyag mint a lekvár, és így sokkal nehezebb elkeverni a maggal.
- magra téve 100 kg maghoz 1,5-2,0 kg Johnson-Su komposztot, 0,5-1 liter 8 százalékos huminsavat és 1,5 liter vizet fogok tenni, azaz 100 kg maghoz összesen 3,5-4,5 kg folyékony oltóanyagot. Ez így nem túl híg, nem túl sűrű, kézzel egy nagyobb edényben szépen össze lehet keverni, majd a magon hamar megszárad. Az edénybe beleöntöm a komposztot, majd rá a vizet, összekeverem, és a folyékony 8%-os huminsav közvetlenül azelőtt kerül bele, hogy beleönteném a keverőbe.
- A takarónövény magokat fajonként külön szoktam megvenni, és egy házilag barkácsolt, betonkeverőhöz hasonló, 220 literes hordóban összekeverni. Ehhez szoktam hozzáönteni 100 kg maghoz a 3,5-4,5 kg oltóanyagot, szépen fokozatosan. Ez az anyag forgatás közben szépen összekeveredik a magokkal, a felületükön megtapad. Ezután a magkeveréket 20-25 kg-onként a vetőmagos papírzsákokokba öntjük vissza. A magok eleinte kézzel még nyirkos érzést keltenek, de mire végzünk a keveréssel, megszáradnak, egymástól elválnak. A magok azt a kevés vizet magukba szívják, ami ugyanakkor a csíraképességre nincs hatással.
- a jó minőségű, megbízható forrásból származó komposztok közt én nem találtam különbséget hatékonyságban. Ugyanakkor a mikrobiológus professzorok hangsúlyozzák, hogy lehetőleg minél nagyobb fajgazdagságú, gomba túlsúlyos komposztot érdemes választani. A regeneratív gazda célja ugyanis a gombák felszaporítása a talajban. A Johnson-Su komposzt pont ilyen, megpróbálom majd ezt használni.
- gombaölővel csávázott magon is van értelme a talajoltásnak – Dr. David Johnson végzett sikeres kísérleteket csávázott kukorica magokhoz, a magárokba juttatott komposzt kivonattal -, de a talajoltást érdemes a csávázatlan takarónövény magokkal megtenni. Úgy tudom, hogy a kémiai csávázószer nem nullázza le teljesen a komposztos oltás hatását, de jelentősen rontja az eredményt.
- a leromlottabb talajon nagyon látványos, a biológiailag jobb állapotú talajon szerényebb a hatás. Feltételezem, hogy egy biológiai gazdálkodásra sikeresen átállt rendszer esetén alig észrevehető lehet az oltás hatása. Ennek oka, hogy ezekben a talajokban már van annyi mikroba, ott helyben keletkezett komposzt, gilisztaürülék, és mindenféle biológiai anyag, ami külön oltás nélkül is kiváltja a pozitív hatást.
- az oltott magról a vetőgépben (4 m-es Rapid nálam) hajlamos lerázkódni az oltóanyag egy része és por formájában összegyűlni a vetőgép alján. Ez a por lassítja a mag kifolyását. Nem dugul el a vetőgép, de ahogy halad előre a vetés, egyre kevesebb magot adagol ki. Ezért érdemes a leforgatási próbát néhány óránként megismételni, hogy biztosan rendben legyen a kivetett mag mennyisége.
- a leghatékonyabb talajoltás gondolatom szerint egy minél változatosabb takarónövény magállomány oltása komposzt kivonat + huminsavval. Ha igaza van Dr. Johnsonnak (márpedig miért is ne lenne igaza?), és valóban elég egyszer elvégezni a talajoltást, akkor a regeneratív átállást gondolatom szerint érdemes ezzel kezdeni.
Szükséges-e mikorrhizával is oltani?
Mikorrhiza gombás készítménnyel én nem fogok oltani, két okból sem. Egyrészt Merlin Sheldrake Az élet szövedéke című könyvben hangsúlyozza, hogy a kereskedelmi forgalomban kapható mikorrhizás oltóanyagok olyan fajokat tartalmaznak, melyek laborban könnyen és olcsón szaporíthatók. Továbbá ezek agresszív fajok, melyek kiszorítják az őshonos mikorrhiza fajokat. Én hiszek neki, szerinte egy rosszul elsülő mikorrhiza oltással még árthatok is. Jobban járok, ha a talajban lévő, spóra formában várakozó őshonos fajokra támaszkodok.
Másrészt, Dr. David Johnson kísérletei során azt találta, hogy bár a komposztban mikorrhiza gombák nem növekednek – nekik kell az élő növény -, a komposzttal oltás után már az első évben 20+ mikorrhiza faj szaporodott el a területen. Szerinte ez azért történhetett meg, mert a komposztban lévő mikrobák felpörgették a talajbiológiát, ami csírázásra késztette az alvó mikorrhizákat (lásd itt, 55. perc után).
Tetszett a cikk? Facebookon is megtalálsz! 📘👍