Nitrogén műtrágya csökkentése: lassan, fokozatosan, óvatosan
Dr. Christine Jones azt tanítja, hogy a talajmegújító gazdálkodásra történő átállás során a nitrogén műtrágya csökkentése/elhagyása egy folyamat, amit nem szabad elkapkodni, szemben például a foszforral, vagy bármi mással, ami azonnal elhagyható. A nitrogénről csakis fokozatos csökkentéssel lehet lejönni, három év alatt (lásd a lenti videót 40. percnél). Ez alatt az átmeneti időszak alatt a cél az, hogy a lehető legkevesebb szintetikus nitrogént szórjak. Csakis annyit, ami még éppen elég ahhoz, hogy ne alakuljon ki nitrogénhiány. De nem annyi, hogy leálljon/lelassuljon a táplálékháló biológiai nitrogénkötése.
Itt el kell találni egy középutat, ami úgy gondolom, hogy nem is olyan egyszerű. Ha ugyanis a területem táplálékháló-eltartóképessége (és ezzel együtt a természetes nitrogénszolgáltató-képessége) még alacsony, de lenne elég víz egy magasabb terméshez is, akkor a túl kevés nitrogént a rövid távú pénzügyi profit fogja megszenvedni. Ha ugyanakkor az eltartóképesség és a víz mennyiségéhez mérten túl sok nitrogént adok, akkor a talajéletet terhelem meg fölöslegesen. Ez pedig a hosszú távú ökológiai haszon csökkenését eredményezi.
Mennyi nitrogén műtrágya fér még bele? – A 30 kg N-hatóanyag kérdése
Dr. Christine Jones hangsúlyozza, hogy 50 kg/ha szintetikus nitrogén egy adagban történő kijuttatása esetén a növény le fogja állítani a nitrogénkötő mikroorganizmusok etetését. Ezt mi gazdák is egyértelműen láthatjuk, ha kiássuk a növényt és megvizsgáljuk, hogy a gyökér körül van-e gyökérköpeny, illetve a gyökérzónában vannak-e talajmorzsák.
A fenti fotón egy napraforgó gyökere látható, amely vetéskor sor mellé kapott 120 kg/ha adagban 27 százalékos szilárd nitrogén műtrágyát. Összesen hektáronként 33 kg N-hatóanyagot. A képen szépen látszik, hogy a gyökérköpeny kialakult. Ez itt, homokos talaj esetében még szembetűnőbb. Ez Dr. Christine Jones tanítása alapján egyértelmű jele annak, hogy a növény táplálja a talajéletet, a táplálékháló pedig köti a légköri nitrogént és építi a talaj humusztartalmát.
A naprának elég lehet a kis adag plusz N, a búzának csak pillangós segítséggel
Úgy látszik, hogy az egy adagban kijuttatott 33 kg/ha N még belefér. Ez még nem állítja le a talajépítést és a táplálékháló működését, és az általam termelt kis testű napraforgónak ennyi egyébként elég is. A búzának ugyanakkor úgy gondolom, hogy több kellene. De miután a búza nitrogénreakciója a csökkenő hozadék elvét követi – vagyis az első 30-40 kg-os N dózis sokkal nagyobbat lök a termésmennyiségen mint a második ilyen adag -, ezért úgyis az első dózis lesz az igazán fontos a termésmennyiség szempontjából.

Úgy gondolom, hogy ha ennél többet szeretnék adni, akkor érdemesebb azt nem egyszerre, hanem több részletben, 30 kg-os adagokban kitenni, 4-6 hetes eltolással. Bár most úgy számolok, hogy erre nem lesz szükség a három éves átállási időszak után. Elég lesz nekem a 30-40 kg N/év körüli műtrágya mennyiség búzában is – továbbá a vetésforgóba teszek pillangósvirágú takarónövényeket/zöldugart, ami plusz nitrogénforrás -, később pedig remélem még az se kell majd.
Nálunk az Alföldön kevés a víz. Ha sikerül életre kelteni a talajéletet, akkor bízom benne, hogy nem a nitrogénen fog múlni a termés mennyisége…

Tetszett a cikk? Facebookon is megtalálsz! 📘👍
