Búza vetésforgó és talajmegújítás a regeneratív átállás elején
A két nyereségesen megtermelhető főnövényem közül az egyik (és általában a gyengébb jövedelmezőségű) az őszi búza. Úgy gondolom, hogy ezt jóval nehezebb regeneratív módon, vagyis gombaölő és nagy mennyiségű műtrágya nélkül megtermelni, mint a másik fizetős növényemet, a napraforgót. Így egyelőre, amíg a talajaim nem kezdenek el feléledni, a búzát még nagyrészt a hagyományos búza technológia szerint termelem. A tervezett vetésforgóm a regeneratív átállás során a regen év – napraforgó – búza. Így a talajmegújító utazás ezeken a táblákon a 2025-ös búza aratása után, a tarlóra fújt szalma sekély beforgatásával és az augusztusi takarónövény vetésével fogja kezdetét venni.
A 2025-ös búza technológia: sok még a hagyományos elem
- Napraforgó elővetemény után egy sor sekély tarlóhántás hengerrel külön menetben zárva
- Őszi műtrágya nélkül 190 kg/ha Falado vetőmag, hagyományos gombaölőszeres csávázással került a földbe Rapiddal vetve, október közepén
- Februárban 80 kg N-hatóanyag egy menetben kitéve, karbamid formában
- Gyomirtás és két menetben gombaölő+rovarölő a hagyományos búza technológia szerint
Így nézett ki télen:
Majd kora tavasszal:
Így június elején:
És így aratáskor:
Az eredmény 5,5 tonna/hektár lett, kb. 3,5 tonna/hektár költség mellett, vagyis az éves pénzügyi profit kb. 2 tonna búza, amiből le kell(ene) vonni az ökológia károkat, amit a jelentős mennyiségű kémiai inputtal okozni sikerült. Ezeken a Hortobágy melletti, 8 aranykorona körüli, aszálykockázatos földeken úgy érzem, hogy 2025-ben ez az 5,5 tonna jó eredménynek számít. Ugyanakkor ha őszinte akarok lenni magamhoz, akkor azt kell mondanom, hogy talajmegújító szempontból ez az egész egy kalap szamócát nem ért. Elsősorban a gombaölő (magon és kétszer lombon) és a nagy mennyiségű N-műtrágya miatt. Dr. Christine Jones ennek a két inputnak a negatív hatását nagyon részletesen elmagyarázza itt, és még itt és még itt.
Hogyan lehetne ezt másként csinálni?
- Napraforgó után egy sekély talajmunka után került a földbe a mag, ez jó. A tökéletes a direktvetés lenne, de kezdetnek ez is megteszi.
- A fajtaválasztásban ugyanakkor változtatni kell. Nem egy hagyományos, intenzív technológiára kihegyezett fajtát vetni, hanem egy extenzív, sőt BIO körülmények között is helytálló fajtát. Vannak erre fajtakísérletek, majd körül kell nézni. Kisebb a terméspotenciál, de ha regeneratív körülmények közt tudok maradni, az hosszú távon gondolkodva magasabb pénzügyi és ökológiai hasznot ígér.
- A vetőmagot meg kellene próbálni gombaölőszeres csávázás nélkül kérni, hogy ez menni fog-e kisebb tételben, nem tudom. A magra mehetne komposzt+huminsav oltóanyag, ami ellensúlyozhatná a műtrágya csökkentését és gyorsíthatná a regeneratív átállást.
- Nem kapott őszi műtrágyát, ez szintén jó volt, maradjon is így.
- Túl sok N-műtrágyát kapott tél végén, ezen mindenképp változtatni kell. Úgy gondolom ugyanakkor, hogy ha a vetésforgóba beteszek jó sok pillangósvirágú növényt, akkor a biológiailag megkötött nitrogén mennyisége nőni fog a rendszerben. Továbbá kiegészítésként egy 30-40 kg/ha közötti mennyiséget még hozzátehetek műtrágyaként anélkül, hogy a Dr. Christine Jones által körülírt biológiai N-kötés rendszere leállna. Mindezt kénes nitrogén formában. A korábbi években végrehajtott növényinedv vizsgálatok ugyanis kivétel nélkül minden táblámon azt mutatták, hogy két elemből van hiány, molibdénből és kénből.
- És végezetül, a lombra fújt gombaölőt is el kell hagyni. Ez kicsit rázós lehet. Ugyanakkor ha a regeneratív folyamatok elindulnának, akkor egy extenzív körülmények közt is helytálló fajta, megtámogatva növényinedv vizsgálatra alapozott lombtrágyával még akár működhetne is. Ha nagyon tartani fogok a patogén gombáktól, akkor még mindig követhetem a Nicole Masters által javasolt gyakorlatot. Eszerint az átállás éveiben biológiai gombaölővel – Pythium oligrandrum mikrobiológiai készítmény például, de ez ügyben alaposan szét kell nézni – megtámogathatom az állományt.
Így lehetne a búzát teljesen regeneratívan termeszteni
Ez lenne az elképzelés a legközelebb ide kerülő búza technológiára. Ez három év múlva, egy regen és egy naprás év után esedékes. A biológia erejére alapozva úgy lehetne kielégíteni a növény és a talajélet igényeit, hogy közben a regeneratív elvek mentén haladva a talaj egészségesebbé válhatna. Az eddigi kémiai inputok helyét a táplálékháló venné át, a termelésből származó rövid távú pénzügyi profit mellett pedig az ökoszisztéma felépülésével még ökológiai haszon is keletkezne.
Tetszett a cikk? Facebookon is megtalálsz! 📘👍