Október 10-én megvalósult a 2025-ös év őszi búza vetése, napraforgó elővetemény után. A magok a napra aratást követően néhány napon belül, sekély tarlóhántás után Rapid vetőgéppel kerültek a talajba. A vetés mélysége 4-5 cm, nedvesbe kerültek, köszönhetően az október eleji szerény esőknek. A fajta Passion, a hektárdózis 190-200 kg/ha. Alaptrágyát nem kapott, és ősszel nitrogén műtrágyát sem. Az egyetlen őszi input a tervek szerint egy gyomirtás lesz. Ez a területen évről-évre megjelenő jelentős mennyiségű veronika miatt egyelőre elkerülhetetlennek tűnik.
Miért lett megkerülhetetlen az őszi gyomirtás min-till búzában?
Még 2023-ban sikerült beleszaladni egy fájó vereségbe, amikor is a veronika a meleg csapadékos ősznek köszönhetően nagy létszámban jelent meg, majd a februári libarágások után szépen be is takarta a búzát. Akkor derült ki, hogy a vadlibák amellett, hogy szívesen rágják tövig a búza levelét, a veronikát nem kedvelik. Márciusban úgy nézett ki a terület, mintha búza helyett veronikát vetettünk volna. A március gyomirtás már csak tűzoltás volt, és annak is halovány.
Gazdatársak elmondása szerint ez a jelenség nálunk a klímaváltozás hozadéka nagyrészt. Régen a kemény teleknek köszönhetően ilyen mértékű veronika gyomnyomás nem volt. Az eredmény akkor a szántást alkalmazó és ennek nyomán jóval kisebb gyomnyomással szembesülő gazdák termésátlagához képest mínusz 2-3 tonna aratott búza volt. A 2023-as búza évet így sikerült egy szép nagy kerek nullával zárni. Jót dolgoztunk a semmiért…
Azóta a szántás nélküli, min-till talajművelésre épülő búza technológia kihagyhatatlan elemévé nőtte ki magát az őszi gyomirtás. Érdekes lenne egyszer kipróbálni, hogy ha napra után egy no-till vetőgéppel kerülnének a talajba a magok, akkor is kelne-e ilyen mennyiségben a veronika. Egyszer talán erre is lesz majd lehetőség.
Bátrabban kellene haladni a regeneratív átállás útján
A 2025/26-os búza technológia alapvetően a 2024/25-össel megegyező lesz terveim szerint. Egyelőre maradok a már jól ismert és az elmúlt években jól vizsgázó úton a stabil pénzügyi eredmény reményében, cserébe kénytelen leszek megelégedni egy szerény mértékű ökológiai haszonnal. A cél egy közepes mennyiségű termés elérése alacsony költségek mellett, teljesítve a támogatások (AKG, AÖP) feltételeit.
Szerettem volna gyorsabban haladni a regeneratív úton és mostanra jelentősen csökkenteni a felhasznált kémiai inputok mennyiségét (N-műtrágya és gombaölő az, ami nagyon zavar), de a pénzügyi életben maradás egyelőre ezt a tempót teszi lehetővé. Utólag, 10, vagy 20 év múlva egészen biztosan úgy fogom gondolni, hogy bátrabban kellett volna megvalósítani a regeneratív átállást, de most, a folyamatos aszálykockázat miatt romló pénzügyi kilátások mellett egyelőre egy ilyen lassabb tempó mellett tudok nyugodtan aludni.
Őszi búza vetése: ami a technológiában regeneratívnak tekinthető
- Napraforgó aratás után sekély talajmunka következett. Ez bár nem a tökéletes, teljesen bolygatás nélküli megoldás, mégis úgy gondolom, hogy egy ilyen min-till technológia mellett is lehet haladni a talajmegújító úton.
- Ősszel nincs se alaptrágya, se nitrogén műtrágya. Ez is előremutató, műtrágya nélkül bízhatok abban, hogy a fiatal növények és a talaj táplálékhálója egymásra találhatnak. Az elmúlt évek komposzt kivonatos oltásai reményeim szerint nem múltak el nyomtalanul, ami segítheti ezt az egymásra találást.
- Búza aratás után tervben van egy takarónövény állomány vetése, ami reményeim szerint ugyancsak segíti a regeneratív átállást.
Ami egyáltalán nem talajmegújító: ezeken minél előbb változtatni kell
- A gombaölővel csávázott vetőmag jelentősen késlelteti/zavarja a csírázó növény és a talajélet közti kapcsolatok kialakulását. Ezt idővel mindenképp el kell majd hagyni.
- A tél végi nitrogén műtrágya mennyiségét a mostani 70-80 kg/ha mennyiségről le kell vinni előbb 30 kg/ha környékére, majd akár egészen nulláig. Jelenleg búzában egyszer teszünk ki műtrágyát, februárban, nitrogént. A nitrogén műtrágyát meg kell próbálni növényi változatossággal, a felépülő talajélettel és biostimulátorokkal helyettesíteni. Amíg ez nem valósul meg a búzás években, addig sajnos azzal kell számolnom, hogy a növényeim csak korlátozott mértékben működnek együtt a reményeim szerint felépülőben lévő táplálékhálóval.
- A bőtermő, mindenki által használt fajták helyett kisebb termésű, ámde a betegségeknek jobban ellenálló fajták felé kell fordulni. Olyan fajtát kell választani, ami akár BIO/ÖKO körülmények közt is helyt áll.
- És végül, az állományban fújt gombaölőt is el kell majd hagynom. Ez reményeim szerint a fajtaváltással együtt fog tudni megvalósulni. Ugyan hogyan is várhatnám el, hogy a táplálékháló felépüljön és helyettesítse a mechanikai/kémiai inputokat, ha a rendszer egyik legfontosabb szereplőit, a mikorrhiza gombákat évente több alkalommal gombaölővel pusztítom?
Reményeim szerint ezen változtatások nagy része megvalósulhat a következő búza vetésnél. A legfontosabb a fajtaváltás, ami megnyithatja az utat a nitrogén műtrágya csökkentése és az állományban fújt kémiai gombaölő elhagyása előtt. Addig is bízom benne, hogy a 2025/26-os búza évet sikerül lehozni egy alacsony kockázatú/költségű, stabil pénzügyi eredményt hozó technológiával, amibe csak kicsit rondít bele a most már menetrendszerűen jelentkező aszály.
Tetszett a cikk? Facebookon is megtalálsz! 📘👍