Kihívások a vetésforgó kialakításában – alföldi tapasztalatok
A Hortobágy szélén, ezeken a homokos, szikes – Na és Mg sós -, aszályérzékeny termőföldeken jövedelmezően napraforgót és búzát termelnek a gazdák. Az árpa jövedelmezősége gyenge, a kukorica és a repce számára sem a talaj minősége, sem a csapadék mennyisége nem megfelelő. Ciroknak és a szójának egyelőre nincs a közelben átvevője. Az aprómagvú alternatív növények – facélia, retek, mustár, bükköny – számára pedig ugyancsak mostohák az időjárási körülmények és a talaj adottságok.
A rosszabb táblákat a gazdák lucernával hasznosítják, vagy ami még arra se jó, azt hagyják elgyepesedni és kaszálják. A tipikus vetésforgó – már ha a két növény adta változatosságot annak lehet nevezni – az vagy a búza-búza-napraforgó, vagy a búza-napra-búza-napra. Előbbi a búzának túl sűrű, utóbbi a naprának. Kell legalább még egy növény egy értelmezhető vetésforgóba. Ez pedig az átállás éveiben miért is ne lehetne egy egész éves takarónövény, azaz regen/zöldugar év, amiben sok a C4-es szudánifű?
Ebbe a rendszerbe szeretnék változatosságot vinni búza után takarónövényekkel, illetve egy regen év – napraforgó – búza vetésszerkezettel. Itt egy évet arra használok, hogy a két jövedelmező főnövényem, a napra és a búza mellett egy teljes évig a talajt építem és igyekszem gyorsítani a regeneratív átállás folyamatát. Különösen úgy, hogy ismét van AKG öt évig. Úgy gondolom, hogy ebben a rendszerben összehozhatóak a rövid távú pénzügyi, és a hosszú távú ökológiai célok.
Az első egyéves zöldugar év – szudánifű túlsúlyos keverékkel
2024-ben, az első regen év próbálkozásom nagyon tanulságos volt és természetesen nem úgy alakult, ahogyan a legszebb álmaimban elképzeltem. A következő magkeverék került elvetésre, komposzt kivonattal és huminsavval oltva, szudánifű túlsúllyal:
A vetésre április végén került sor, tritikálé + takarónövény elővetemények után, tavaszi sekély talajmunkával, 4-5 cm mélyen elegyengetett talajba, Rapiddal. Vetés után így nézett ki a terület (pontosabban kapott még egy sor Cambridge hengert, de arról nincs fotó):
Pár hét múlva így, ekkor még úgy tűnt, hogy teljes a siker:
De aztán nyár elején már mutatkoztak a nitrogénhiány (legalábbis a sárgulást én annak véltem) első jelei:
Majd következett az első aprítás július elején:
Újrahajtás nyáron, ismét a sárgulás és a vélt nitrogénhiány jeleivel:
És végül a második aprítóhengerezés szeptember elején:
Így ment a terület a télbe, egy vastag növénytakaróval védve, majd így nézett ki januárban:
És így a talaj:
Az utóvetemény napraforgó, ami sekély tavaszi talajmunka után került a területre.
Ami működött az egyéves zöldugar 2024 során
- Nagyon tetszett, hogy sikerült változatosságot vinni a területre. 9 faj került elvetésre, 6 növénycsalád, ennek köszönhetően változatos saját mikrobaközösségek és a magokon mikrobiológiai oltóanyag.
- A talaj szemmel láthatóan egészségesebbé vált, talajmorzsák jöttek létre, nagy számban jelentek meg giliszták. A mélyművelés elhagyása után sem alakult ki tömörödés. Bízom benne, hogy a talajegészség javult.
- Az utóvetemény napraforgóban lehetett csökkenteni a műtrágya mennyiséget és el lehetett hagyni a lazítót. Ez jelentős, mintegy 50 ezer forintos költségcsökkentés bérmunka árakkal
- Gyökérfolytonosságot sikerült megvalósítani, a táblán egészen a fagyokig folyamatosan egy változatos növénytársulás volt jelen, amely fotoszintetizált, és a folyékony szén útvonal mentén folyamatosan gyökérváladékkal látta el a talajéletet. Mindemellett remélhetőleg elindult a szukcessziós folyamat a területen.
- Beléptem egy mérésre alapozott karbonprogramba, ami bár még nagyon az elején tart és számottevő esélyt látok a program kudarcára, de ki tudja, ha lesz belőle valami, akkor talán ennek a regen évnek a hatásai is hozzájárulhatnak a remélt humuszosodáshoz.
- Mivel a napraforgó és a búza mellett egyelőre nincs értelmes ötletem egy harmadik főnövényre, így ezt a lyukat sikerült betömni ezzel a regen évvel. Így van egy változatos és értelmezhető vetésszerkezet, ami a két fizetős főnövény esélyeit is javítja, úgy gondolom.
Ami nem működött – tanulságok és hibák
- A terület a támogatásokon túl nem termelt közvetlen pénzügyi jövedelmet. Bár ez az AKG-pénzek kiegyenlítő hatásának köszönhetően nem sodorta veszélybe a gazdaság pénzügyi fenntarthatóságát, mégis csak jobb érzés lenne valami olyat termelni, amiért fizetnek is. A közvetett hasznok reményében ugyanakkor utólag is úgy gondolom, hogy a regeneratív útra lépve jó döntés született.
- A szemmel látható nitrogénhiány miatt a C4-es szudánifű nem tudta kihozni magából a benne rejlő lehetőségeket. Ennél sokkal masszívabb biomasszára is képes lett volna, ha van elég nitrogén. Csak azt tudnám, hogy ha Dr. Christine Jones világosan elmagyarázta, hogy a regeneratív átállás első éveiben nem szabad hirtelen nullára vágni a nitrogén műtrágyát, akkor miért nem tettem sokkal több pillangósvirágú növényt a keverékbe – a lóbab jó lett volna bele szerintem. Vagy miért nem adtam neki egy kis dózisú, mondjuk 30 kg N-műtrágyát. Úgy gondolom, hogy a szudánifű nagyon hatékonyan képes megvalósítani a regen év céljait, de csakis akkor, ha van elegendő nitrogén és a nyári aszályos időszakban azért valamennyi víz.
Tetszett a cikk? Facebookon is megtalálsz! 📘👍